Az MNB 2026. április 28-i kamatdöntése után Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács döntésének hátterét. Cikkünk az ott elhangzottak és a jegybank hivatalos közleménye alapján foglalja össze a legfontosabb gazdasági üzeneteket.
A Magyar Nemzeti Bank nem nyúlt az alapkamathoz: a Monetáris Tanács 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát. A döntés papírforma volt, az igazi üzenet azonban nem a kamatszintben, hanem Varga Mihály szavaiban volt: a jegybank érzékeli a választások utáni piaci bizalomjavulást, de nem akarja elhamarkodni a lazítást. Közben az euróbevezetés előszobájának számító ERM–II-ről már tájékoztatót készítettek a leendő kormány számára.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Nem változott a kamatfolyosó sem: az egynapos jegybanki betét kamata 5,25 százalék, az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés 2026. április 29-i hatállyal érvényes, a rövidített jegyzőkönyvet május 13-án teszi közzé a jegybank.
A kamatdöntés önmagában nem okozott meglepetést. A piac is arra számított, hogy a jegybank nem mozdul, különösen úgy, hogy a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, az energiaárak és a közel-keleti feszültségek pedig inflációs kockázatot jelentenek.
A mostani ülésnek mégis külön súlya volt: ez volt az első kamatdöntés az országgyűlési választások után, amikor a jegybanknak már az új politikai helyzettel, a Tisza Párt gazdasági terveivel és az euróbevezetés körüli várakozásokkal is számolnia kellett.
Varga Mihály: javult a piaci megítélés, de ezt még bizonyítani kell
Varga Mihály jegybankelnök a döntés után arról beszélt, hogy a választások után csökkent a magyar eszközök kockázati felára, a forint erősödött, és a piaci hangulat is kedvezőbb lett. A jegybank szerint ebben szerepe lehetett az uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásoknak is.
A jegybankelnök ugyanakkor világossá tette: az MNB nem egyetlen jó piaci reakcióból fog következtetést levonni. A kérdés az, hogy a forint erősödése, a hozamok csökkenése és a befektetői bizalom javulása tartós marad-e.
Ez a mostani döntés lényege:
a jegybank látja a javulást, de még nem hiszi el feltétel nélkül.
Varga szerint továbbra is indokolt az óvatos, türelmes és adatvezérelt monetáris politika. A jegybank a pozitív reálkamat fenntartásával akarja biztosítani, hogy az infláció ne szabaduljon el újra.
Az infláció most alacsony, de az MNB már előre néz
Az MNB közleménye szerint 2026 márciusában az infláció 1,8 százalék volt, a maginfláció pedig 1,9 százalékra csökkent. Ez első ránézésre akár kamatcsökkentést is indokolhatna, de a jegybank nem a pillanatnyi adatból, hanem az előttünk álló hónapok kockázataiból indul ki.
A közlemény szerint az év során a magas energiaárak begyűrűzése miatt az infláció ismét emelkedhet, miközben az erősebb forint fékezheti az áremelkedést. Az MNB előrejelzése alapján az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé kerülhet, és csak 2027 második felében térhet vissza fenntarthatóan a jegybanki célhoz.
Az euróbevezetés már nem csak politikai jelszó
A sajtótájékoztató egyik legfontosabb pontja az euró kérdése volt. Varga Mihály jelezte: a Monetáris Tanács ülésén már szóba került az ERM–II árfolyamrendszer, amelyet gyakran az euróbevezetés előszobájaként emlegetnek. A jegybank tájékoztató anyagot készített, amelyet eljuttatnak a kormány illetékeseinek.
A jegybankelnök ugyanakkor óvatosan fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az euró bevezetéséről nem az MNB dönt, hanem a kormány, a jegybank legfeljebb szakmailag segítheti a folyamatot. Varga szerint alapos előkészítés nélkül nincs garancia a sikerre, mert az hosszú, fegyelmezett gazdaságpolitikai munka.
Kármán Andrással már volt egyeztetés
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a következő miniszterelnökkel még nem tárgyalt, de a pénzügyminiszter-jelölttel már tisztázták a legfontosabb kérdéseket. A sajtóban Kármán Andrást említik a Tisza Párt pénzügyi-gazdasági kulcsszereplőjeként, aki korábban 13 évet töltött a jegybankban, majd 2010-ben a második Orbán-kormányban lett adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár.
A jegybank és az új kormány viszonya kulcskérdés lesz a következő hónapokban. Varga Mihály külön ki is emelte: a jegybankelnöki pozíció és a monetáris politika függetlenségének tiszteletben tartása szerinte kifizetődő, és ezt a választások utáni piaci folyamatok is mutatták.
