Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország újra aktivizálta a tárgyalásokat Aljakszandr Lukasenkával, és Belaruszt mélyebben be akarja vonni a háborúba. Az ukrán elnök azt állítja: Moszkva Belarusz területéről vagy a Csernyihiv–Kijev irányban indítana újabb műveletet, vagy egy Belarusz szomszédságában lévő NATO-ország ellen.

Videón Zelenszkij figyelmeztetése Belaruszról
Az ukrán elnök szerint Oroszország újra fokozza a nyomást Belaruszra, és a belarusz területet újabb támadási irányként használhatná Ukrajna vagy akár egy NATO-tagállam ellen. Zelenszkij közölte: Ukrajna megerősíti a Csernyihiv–Kijev irányt, és választervet készít.
Az ukrán elnök szerint Oroszország újra fokozza a nyomást Belaruszra, és a belarusz területet újabb támadási irányként használhatná Ukrajna vagy akár egy NATO-tagállam ellen. Zelenszkij közölte: Ukrajna megerősíti a Csernyihiv–Kijev irányt, és választervet készít.
Videó: Volodimir Zelenszkij / Ukrán Elnöki Hivatal
Zelenszkij a videóban arról beszél, hogy Kijev pontosan érti, miről egyeztet Oroszország a belarusz vezetéssel. Szerinte az oroszok most fokozzák az aktivitásukat Lukasenkával szemben, mert „jelentősen mélyebben” be akarják vonni Belaruszt a háborúba.
Az ukrán elnök szerint Moszkva két irányban gondolkodhat: vagy Belarusz területéről indítana újabb műveleteket Ukrajna ellen, különösen a Csernyihiv–Kijev irányban, vagy a Belarusz mellett fekvő valamelyik NATO-ország ellen próbálhatna agresszív lépést tenni. Zelenszkij nem nevezett meg konkrét NATO-tagállamot, de Belarusz Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.
Zelenszkij szerint Kijev orosz dokumentumokkal is rendelkezik, amelyekben ukrán városok, köztük Kijev elleni csapáscélpontok szerepelnek. Mint mondta, ezek között politikai és katonai objektumok is vannak, ahol az orosz feltételezés szerint az ukrán hadsereg, a kormány vagy más vezető szervek képviselői tartózkodhatnak. Az elnök külön említette a Bankovát, vagyis az ukrán elnöki hivatal környékét is.
Zelenszkij szerint Moszkvában még mindig vannak, akik nem értették meg, hogy az ukránok „soha nem adják fel a függetlenségüket”, és akár a Bankován, akár máshol kell folytatniuk, nem adják fel a földjüket, szuverenitásukat és államukat.
