Több mint 40 éve dolgozom a hazai művészvilágban előadóként, koreográfusként, rendezőként és tanárként. Számomra a kultúra és a művészet mindig a személyiség fejlődését szolgálta, ezt pedig igyekszem átadni a fiatal generációknak is. Rovatvezetőként a magyar kultúra sokszínűségét és értékes alkotásait kívánom bemutatni, függetlenül művészeti ágtól vagy politikai nézettől. Hiszek abban, hogy a művészet emberekről szól, és kötelességünk megőrizni és továbbadni az értékeket, hogy a következő generációk még tovább fejlődhessenek.
Manapság, a hír világában egy esemény, egy történés maximum egy napig tart, aztán eltűnik. Nem úgy, ez a zenei-irodalmi est, amely megérdemli, hogy közel egy év után is, megjelenjen, s hol máshol is, mint a 128 éves Esti Hírlapban, amely az értékek közvetítését tekinti, küldetésének.
A mikrofon másik oldalán – egy legendás előadó új szerepben
Már-már filmszerű életút, közel öt évtizedes karrier, nemzetközi és hazai színpadok, zenés és prózai szerepek, díjak, himnuszok, jótékonysági ügyek – és most: új küldetés a zenésztársadalomért. Mielőtt leültünk beszélgetni, végigböngésztem azokat az online nyomokat, amelyekből egy sokoldalú, szenvedéllyel teli művész portréja rajzolódott ki. Egy élet, amelyben a zene sosem volt csupán hang – inkább híd, üzenet, vagy épp menedék. Most pedig, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének szórakoztatózenész tagozatát vezeti, miközben útjára indította a zeneport.hu platformot – a háttérben dolgozó tehetségek láthatóvá tételéért. De hogy honnan az energia, miért hisz még mindig az összefogásban, és mit remél a jövőtől? Erről kérdeztem őt.
