Betöltés…
21.9 C
Budapest
Múltidéző archívum | Megyei Esti Hírlapok | Esti Budapest | Programajánló

Tarjányi Péter a ceutai migránsválságról: „Nem a kerítést, hanem Spanyolországot tesztelték”

Tarjányi Péter szerint nem indulhatott el néhány óra alatt közel ötvenezer ember ugyanabba az irányba komoly szervezés, előzetes információk és embercsempész-hálózatok közreműködése nélkül. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a Ceutánál kialakult példátlan helyzetben nemcsak a határvédelmet, hanem Spanyolország és az Európai Unió reakcióját is figyelhették.

Tarjányi Péter a ceutai migránsválságról: „Nem a kerítést, hanem Spanyolországot tesztelték”

Mintegy 49 ezer ember jutott át huszonnégy óra alatt Marokkóból a Spanyolországhoz tartozó Ceutába. A tömeg szárazföldön és a tengeren keresztül érkezett, a spanyol hatóságok pedig katonai egységeket is a térségbe vezényeltek. Ceuta és a szintén Észak-Afrikában fekvő Melilla az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa Afrikával.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Facebook-bejegyzésében arra kereste a választ, hogyan indulhatott el egyszerre ekkora tömeg ugyanazon határszakasz felé.

„Ekkora tömeg nem indul el egyszerre magától”

Tarjányi szerint a legfontosabb kérdés már nem az, pontosan hány ember érkezett Ceutába, hanem az, hogyan történhetett meg ilyen rövid idő alatt a tömeges átkelés.

„A biztonságpolitikában ugyanis van egy alapszabály: ekkora tömeg nem indul el egyszerre magától.”

A szakértő úgy fogalmazott, egy ilyen méretű emberáradat megindításához információra, komoly szervezésre és embercsempész-hálózatokra van szükség. Emellett létre kell jönnie annak a pillanatnak is, amikor az embereket a határ túloldalán már senki nem állítja meg.

A spanyol kormány szerint a tömeges átkelésben embercsempész-hálózatok is szerepet játszottak. A közösségi médiában már korábban terjedtek információk az útvonalakról, az átkelés lehetőségéről és a spanyol jogszabályok állítólagos változásairól. Egyes hírek szerint sokan hónapok óta készültek az útra, voltak, akik úszni tanultak, felszerelést szereztek és az interneten osztották meg egymással a tapasztalataikat.

Miért nem állította meg őket Marokkó?

Tarjányi három kérdést emelt ki. Elsőként azt kérdezte, miért nem akadályozták meg a marokkói hatóságok a tömeges átkelést.

„Nehéz elképzelni, hogy egy ekkora szerveződést ne láttak volna, vagy ne ismerték volna a főbb szereplőit.”

A marokkói rendőrök később könnygázzal és vízágyúkkal próbálták feloszlatni a határ közelében összegyűlt tömeget. A Reuters tudósítói rohamrendőröket, katonai járműveket, valamint az összecsapások során felgyújtott járművek maradványait is látták. A tömeges átkelés kezdeti szakaszában tapasztalt marokkói fellépés azonban továbbra is kérdéseket vet fel.

Az egyelőre nem bizonyított, hogy a marokkói állam tudatosan engedte volna át az embereket. A két ország kapcsolata ugyanakkor korábban is erősen befolyásolta a Ceutánál kialakuló migrációs helyzetet. 2021-ben körülbelül tízezer ember jutott be rövid idő alatt a városba, miután a marokkói határőrizet fellépése átmenetileg jelentősen enyhült.

Tarjányi szerint Spanyolország reakcióját figyelhették

Tarjányi második kérdése az volt, kik és mit akartak elérni a tömeges átkeléssel. Úgy véli, az esemény célja nem merült ki abban, hogy minél több ember jusson át a határon.

A harmadik kérdés szerinte az, hogy mit figyelhettek meg azok, akik a háttérből követték az eseményeket.

„Milyen gyorsan reagál Spanyolország? Mikor vezénylik ki a hadsereget? Mit lép az Európai Unió? Hol vannak a határvédelem gyenge pontjai?”

Tarjányi ezt biztonságpolitikai tesztnek nevezte.

„Nyilván nem a kerítést tesztelték. Hanem Spanyolországot.”

A spanyol kormány katonákat, rendőröket, búvárokat és haditengerészeti egységeket küldött Ceutába. A katonai járművek a határ több szakaszán felsorakoztak, miközben a marokkói oldalon további csoportok várakoztak. A spanyol és a marokkói hatóságok később összehangolt fellépésbe kezdtek, péntekre pedig a bejutott emberek jelentős része visszatért Marokkóba. A spanyol belügyminisztérium becslése szerint körülbelül 48 300 ember hagyta el Ceutát.

„A tömeg mindig a következmény”

Tarjányi szerint most nemcsak a határon átkelő embereket kell figyelni, hanem azt a folyamatot, amely ilyen rövid idő alatt mozgásba hozta őket.

„Mert a biztonságpolitikában a tömeg szinte soha nem az ok. A tömeg mindig a következmény.”

A szakértő úgy látja, a teljes történet háttere egyelőre nem látható. Szerinte valakik már az első átkelés előtt ismerték a készülő folyamatot.

„A kérdés tehát nem az, hányan érkeztek, hanem az, hogy ki írta meg ezt a forgatókönyvet.”

Tarjányi azt írta, a most látható események csak a valóság egy kis részét mutatják, a teljes kép továbbra is rejtve marad.

„Egy dolgot biztosan állítok: ezt a folyamatot valaki már jóval azelőtt ismerte, hogy az első ember átlépte a határt.”

Tarjányi Péter teljes bejegyzése alább olvasható:

Hogyan tud 50 ezer ember egyszerre, ugyanoda elindulni?

Ceutában és Melillában néhány óra alatt példátlan migrációs hullám alakult ki. A spanyol hatóságok szerint tízezrek érkeztek Marokkó felől, ezért a hadsereget is be kellett vetni a helyzet kezelésére.

A legtöbben most azon vitatkoznak, hogy pontosan hányan voltak. Szerintem már nem ez a legérdekesebb kérdés. Sokkal inkább az, hogy hogyan történhetett meg egyáltalán.

A biztonságpolitikában ugyanis van egy alapszabály: EKKORA TÖMEG NEM INDUL EL EGYSZERRE MAGÁTÓL… Információ, komoly szervezés és embercsempész-hálózatok kellenek hozzá. És kell egy pillanat is, amikor valamiért már senki sem állítja meg őket.

Három kérdés foglalkoztat. Miért nem akadályozta meg Marokkó ezt a tömeges átkelést? Nehéz elképzelni, hogy egy ekkora szerveződést ne láttak volna, vagy ne ismerték volna a főbb szereplőit.

Kik és mit akartak ezzel elérni? Mert szerintem ennek az eseménynek nem pusztán az volt a lényege, hogy emberek átjussanak a határon.

És közben mit figyeltek meg azok, akik a háttérben vannak? Ha stratégiai szemmel nézem, egy ilyen eseményből rengeteget lehet megtudni. Milyen gyorsan reagál Spanyolország? Mikor vezénylik ki a hadsereget? Mit lép az Európai Unió? Hol vannak a határvédelem gyenge pontjai?

A biztonságpolitikában ezt tesztnek hívják. Nyilván nem a kerítést tesztelték. HANEM SPANYOLORSZÁGOT…

Ezért most nem a migránsokat kell nézni, hanem azt, hogy milyen folyamat indította el őket. Mert a biztonságpolitikában a tömeg szinte soha nem az ok. A tömeg mindig a következmény.

A kérdés tehát nem az, hányan érkeztek, hanem az, hogy ki írta meg ezt a forgatókönyvet. Figyelnünk kell, mert álláspontom szerint amit most látunk, az csak a valóság egy kis része, a teljes kép még rejtve van…

– Tarjányi Péter Facebook

Forrás: Tarjányi Péter Facebook bejegyzése l Reuters

Aktuális

Hormuz forgalma a tizedére zuhant – Szaúd-Arábia már a Vörös-tenger felé viszi ki az olaját

A Hormuzi-szoroson átmenő olajforgalom a háború előtti szint tizedére...

2,27 milliárdot fizetett vissza az államnak a Mészároshoz köthető magántőkealap – Vitézy szerint ez csak a kezdet

Több mint kétmilliárd forint került vissza egy állami társasághoz...

Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a TISZA-frakció

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli Magyarország...

Tíz éve nem volt ilyen alacsony az infláció Magyarországon – az élelmiszerek ára már csökkent

1,2 százalékra lassult az infláció júliusban Magyarországon, ilyen alacsony...

Kapcsolódó cikkek

KEDVELT KATEGÓRIÁK