Japán elveszíthette mindössze három Global Hawk stratégiai felderítő drónjának egyikét. A japán légierő RQ-4B típusú gépe kedden szállt fel a Misawa légibázisról, majd mintegy másfél órával később megszakadt vele a kapcsolat, és eltűnt a radarokról Tottori partjaitól nagyjából 50 kilométerre, a Japán-tenger felett. A kutatás során egy vadászgép és a parti őrség hajója olyan roncsdarabokat talált a vízen, amelyek feltehetően az eltűnt drónhoz tartoznak. Személyi sérülésről és a parton keletkezett károkról nem érkezett jelentés. A baleset oka egyelőre ismeretlen.
A Global Hawk nem az a drón, amelyet a legtöbben az ukrajnai háborúból vagy a közel-keleti támadásokból ismernek. Nem rakétákat hordoz, nem célpontokra zuhan, és nem néhány órás frontfelderítésre tervezték. A hatalmas, sugárhajtású RQ-4B több mint 18 kilométeres magasságban képes hosszú órákon át repülni, miközben radarokkal és más érzékelőkkel óriási területeket figyel meg. Japán éppen azért vásárolta meg, hogy messzir a saját partjain túl is folyamatos képet kapjon Észak-Korea rakétatevékenységéről, valamint a kínai katonai mozgásokról.
A kedden eltűnt gép a Japán északi részén fekvő Misawa légibázisról indult rutinrepülésre. A kommunikáció körülbelül kilencven perccel a felszállás után szakadt meg. A pilóta nélküli gép röviddel később a radarokról is eltűnt, ekkor már Tottori prefektúrától mintegy ötven kilométerre repült a tenger felett. A japán hatóságok azonnal megkezdték a kutatást, amelybe a légierő mellett a parti őrség is bekapcsolódott.
A keresés nem maradt eredménytelen, egy japán vadászgép, majd a parti őrség egyik járőrhajója is a Global Hawkhoz hasonló színű és anyagú tárgyakat észlelt a víz felszínén. A roncsok azonosítása még folyamatban van, de a japán légierő már abból indul ki, hogy az RQ-4B a tengerbe zuhant. A hatóságok eddig nem találtak arra utaló jelet, hogy külső beavatkozás történt volna.
Japánnak mindössze három ilyen gépe volt
A Japan Air Self-Defense Force összesen három RQ-4B Global Hawkot rendszeresített, így a mostani gép végleges elvesztése a teljes japán Global Hawk-flotta egyharmadát jelentené.
Tokió 2015-ben döntött a rendszer beszerzéséről. A három gépet az amerikai Northrop Grumman gyártotta, és a program a drónokon kívül földi irányítóállomásokat, érzékelőket, logisztikai támogatást és kiképzést is tartalmazott. A Global Hawkokat Misawában helyezték el, ahol az amerikai haderőnek is jelentős jelenléte van.
A japán gépek nem egyszerűen a partvonalat járőrözik. Nagy magasságuk és hosszú repülési idejük miatt egyetlen bevetés során hatalmas tengeri és szárazföldi térségeket képesek megfigyelni. Erre Japán földrajzi helyzetében különösen nagy szükség van: nyugatra a Koreai-félsziget és Kína, északra Oroszország, délnyugatra pedig a Kelet-kínai-tenger és Tajvan térsége fekszik.
A Global Hawk fedélzetén dolgozó érzékelők nagy távolságból képesek adatokat gyűjteni a földi és tengeri mozgásokról. A gép előnye nem a lopakodás vagy a fegyverzet, hanem az, hogy olyan magasan és olyan sokáig maradhat a levegőben, ahová hagyományos felderítő repülőgépet jóval költségesebb folyamatosan kiküldeni.
Egy pilóta nélküli gép, amely majdnem akkora, mint egy utasszállító
A Global Hawk mérete első pillantásra meglepő. A drón szárnyfesztávolsága közel 40 méter, vagyis nagyobb, mint egy Boeing 737-es több változatáé. Tömege teljes terheléssel meghaladja a 14 tonnát, és egyetlen Rolls-Royce sugárhajtómű hajtja. Az RQ-4 családot arra tervezték, hogy több mint harminc órán át is a levegőben maradhasson. A gép nem úgy működik, mint egy távirányítású modellrepülő: előre programozott repülési útvonalat követhet, miközben a földi személyzet műholdas kapcsolaton keresztül irányítja és fogadja az érzékelők adatait.
A japán vizsgálat annak megállapítása, mi szakította meg a kommunikációt, mivel a mostani esetben azonban a radarjel is megszűnt, majd roncsnak tűnő tárgyakat találtak a tengeren. A repülési adatok, a földi irányítóállomás naplói és a megtalált roncsok adhatnak választ arra, műszaki meghibásodás, kommunikációs probléma vagy más rendellenesség vezetett-e a gép elvesztéséhez.
Észak-Koreát és Kínát figyeli vele Japán
A japán Global Hawk-flotta létrehozását az ország körüli biztonsági helyzet változása gyorsította fel. Észak-Korea az elmúlt években rendszeresen hajtott végre ballisztikusrakéta-kísérleteket, több rakéta Japán felett repült át vagy a japán kizárólagos gazdasági övezet közelében csapódott a tengerbe. Kína közben egyre nagyobb haditengerészeti és légierős jelenlétet tart fenn a Kelet-kínai-tengeren és Japán délnyugati szigeteinek közelében. Tokió ezért a hagyományos vadászrepülők és radarok mellé hosszú távú, folyamatos felderítő képességet épített ki. A Global Hawk ebben olyan területeket is figyelhet, amelyekhez a japán repülőgépeknek nem kell fizikailag közel repülniük.
A japán védelmi politika közben jelentős átalakuláson megy keresztül. A 2022-ben elfogadott ötéves program alapján Tokió jelentősen növeli katonai kiadásait, nagyobb hatótávolságú rakétákat vásárol, fejleszti a műholdas és drónfelderítést, valamint egyre több mesterséges intelligencián alapuló rendszert épít be a haderejébe. Az AP szerint a Global Hawk elvesztése éppen ennek a fejlesztésnek az egyik fontos elemét érinti.
Kína élesen bírálja a japán fegyverkezést, és a közelmúltban többször „új militarizmussal” vádolta Tokiót. A japán kormány ezzel szemben Észak-Korea rakétaprogramjára, Kína gyors katonai modernizációjára és a térségben növekvő orosz katonai aktivitásra hivatkozik a védelmi kiadások emelésekor.
A Global Hawk elvesztése nem csak az ára miatt fájhat
Az RQ-4B a világ egyik legdrágább pilóta nélküli katonai repülőgépe. A teljes rendszer költsége jóval nagyobb magának a repülőgépnek az áránál, hiszen a működtetéshez műholdas kommunikáció, földi irányítás, különleges érzékelők, képzett személyzet és komoly adatfeldolgozó infrastruktúra szükséges. Japán esetében azonban még ennél is nagyobb probléma lehet, hogy három gépre építette a flottát. Egyetlen Global Hawk kiesése ezért nem egy nagy sorozatban gyártott drón elvesztése, hanem egy kifejezetten kis stratégiai felderítőflotta jelentős csökkenése. A megmaradt két gép repülési idejére és karbantartására így nagyobb teher kerülhet. Egy nagy magasságú felderítőgép esetében ráadásul a rendelkezésre állás eleve nem százszázalékos: a rendszeres karbantartások idején egy háromgépes flottából könnyen csak egy vagy két gép használható.
A japán védelmi minisztérium a baleset okát tisztázza, és hogy változtat-e a másik két Global Hawk repülési rendjén. Az AP keddi beszámolója szerint a vizsgálat megkezdődött, de a hatóságok egyelőre nem közöltek olyan adatot, amely szándékos beavatkozásra utalna.
