A nyári hőség beköszöntével szinte minden otthonban előkerül ugyanaz a kérdés: hány fokra állítsuk a klímát, mikor érdemes bekapcsolni, és vajon ártunk-e vele magunknak vagy a készüléknek, ha egész nap járatjuk? Bár a légkondicionáló ma már sok háztartásban alapvető berendezésnek számít, szakemberek szerint még mindig sokan használják rosszul, ami kellemetlen közérzethez, magasabb fogyasztáshoz és gyakoribb meghibásodáshoz is vezethet.
A legfontosabb szabály, hogy a klímát nem érdemes szélsőségesen alacsony hőfokra állítani. A túl nagy különbség a kinti és a benti hőmérséklet között megterhelheti a szervezetet, ráadásul a készüléknek is többet kell dolgoznia. A legtöbb lakásban nyáron a 24–25 fok körüli beállítás már kellemes komfortot adhat, különösen akkor, ha a ventilátor fokozatát és a légterelést is jól állítjuk be.
Sokan ott hibáznak, hogy a klímát folyamatosan ki-be kapcsolgatják. A modern, inverteres készülékeknél általában hatékonyabb megoldás, ha a berendezés egy beállított hőmérsékletet tart, alacsonyabb terhelés mellett. Így nem kell újra és újra lehűtenie egy felforrósodott lakást, ami több energiát igényelhet, mint a folyamatos, mérsékelt működés.
Az sem mindegy, milyen állapotban van a készülék. A kellemetlen, dohos szag, a gyenge légáram, a lassabb hűtés vagy a csöpögés mind arra utalhat, hogy a klíma tisztításra vagy ellenőrzésre szorul. A porszűrőt a legtöbb felhasználó otthon is ki tudja venni és langyos vízzel el tudja mosni, de a belső alkatrészek, a hőcserélő, a ventilátor, a csepptálca és a kondenzvíz-elvezetés tisztítását már érdemes szakemberre bízni.
Szakemberek szerint egy átlagos lakásban évente legalább egyszer ajánlott a klíma alapos karbantartása. Ha a készüléket télen fűtésre is használják, akkor akár szezonváltáskor is indokolt lehet a tisztítás. A rendszeresen karbantartott klíma hatékonyabban működik, kevesebbet fogyaszthat, tisztább levegőérzetet ad, és kisebb eséllyel hibásodik meg a legnagyobb kánikulában.
Gyakori tévhit, hogy a split klíma kintről fújja be a levegőt a lakásba. Valójában ezek a készülékek a beltéri levegőt keringetik, hűtik vagy fűtik. A gondot nem a kinti levegő jelenti, hanem az, ha a berendezés belsejében por, nedvesség, penész vagy egyéb lerakódás halmozódik fel. Ezért fontos a tisztítás, különösen akkor, ha a klíma hosszabb ideje nem volt karbantartva.
Nyitott ablak mellett klímázni nem gazdaságos. Ilyenkor a meleg levegő folyamatosan beáramlik, a készülék pedig feleslegesen dolgozik. Rövid, intenzív szellőztetés természetesen belefér, de az egész nap résnyire nyitott ablak mellett működő klíma szinte biztosan többet fogyaszt a kelleténél.
A párátlanító mód sok lakásban hasznos lehet, főleg akkor, ha nem extrém a meleg, inkább a fülledt, nyirkos levegő rontja a komfortérzetet. A páratartalom csökkentése önmagában is kellemesebb hőérzetet adhat, így nem feltétlenül kell nagyon alacsony hőfokra állítani a készüléket.
Ha a beltéri egység csöpög, furcsa hangot ad, égett szagot áraszt, vagy láthatóan rendellenesen működik, nem érdemes tovább használni. Ilyenkor a klímát ki kell kapcsolni, szükség esetén áramtalanítani, és szerelőt hívni. A csöpögés mögött lehet dugulás, rossz kondenzvíz-elvezetés, erős szennyeződés vagy ritkább esetben műszaki hiba is.
Új klíma vásárlásánál nem az árnak kellene lennie az egyetlen szempontnak. Fontos a helyiség mérete, tájolása, szigetelése, a nyílászárók állapota, az árnyékolás, a zajszint és az is, hogy a készüléket csak hűtésre vagy fűtésre is használnák. Egy rosszul kiválasztott vagy gyengén beszerelt klíma hosszabb távon sokkal többe kerülhet, mint amennyit a vásárláskor megspóroltak rajta.
A legjobb tanács egyszerű: a klímát ne hirtelen, túl hidegre állítva használjuk, hanem tudatosan. A 24–25 fok körüli temperálás, a rendszeres szűrőtisztítás, az éves karbantartás és a józan használat sokat segíthet abban, hogy a lakás kellemes maradjon, a készülék ne menjen tönkre idő előtt, és a villanyszámla se okozzon kellemetlen meglepetést.
