Megosztás az X-en
Belföldi fordulatok, nemzetközi diplomácia és egy újabb magyar világsiker
Az elmúlt hét Magyarországon és a világban is a politikai feszültségek, a diplomáciai mozgások és egy váratlan irodalmi diadal jegyében telt. A héten újra Magyarországra figyelt a világ: Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, miközben a kormány tovább élezte az Európai Unióval való vitáit, a Közel-Keleten pedig ismét felizzottak a diplomáciai tárgyalások a gázai helyzet rendezésére.
Belföld – politika, gazdaság, közélet
Orbán Viktor: nem kell euró, az EU szétesőben van
A miniszterelnök hétfőn kijelentette: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót, mert az Európai Unió szerinte „a széthullás szélén áll”. Orbán szerint az uniós gazdaságpolitika zsákutcába jutott, és Magyarország csak saját pénzügyi szuverenitását megőrizve maradhat stabil. A kijelentés hullámokat vetett Brüsszelben, miközben a forint tovább erősödött a héten.
Tüntetések Budapesten – nő a társadalmi feszültség
Szombaton több százan gyűltek össze a Kossuth téren, hogy az infláció és a gazdasági megszorítások ellen tiltakozzanak. A demonstráció békésen zajlott, de a szervezők további akciókat helyeztek kilátásba. A kormány egyelőre nem reagált érdemben, bár kormányzati források szerint „a helyzet kontroll alatt van”.
Energiapolitikai újranyitás
A magyar állam hosszú távú gázvásárlási megállapodást írt alá a francia Engie-vel, amely 2028-tól évi 400 millió köbméter cseppfolyósított gázt (LNG) biztosítana Magyarországnak. A kormány szerint ez fontos lépés az orosz energiától való függetlenedés irányába – a kritikusok azonban politikai manővernek tartják.
Krasznahorkai László Nobel-díjat nyert
A héten bejelentették: Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat. A zsűri méltatása szerint az író „az emberi lét abszurditását és az európai identitás töredezettségét ragadja meg páratlan mélységgel”. A magyar irodalom legnagyobb nemzetközi elismerése 23 év után került újra hazai alkotóhoz.
Külföld – háború, béke, diplomácia
Trump új béketervet javasolt Gázára
Az amerikai elnök egy új, háromlépcsős béketervet mutatott be, amely Gáza demilitarizálását, a humanitárius folyosók megnyitását és egy közös ENSZ-felügyeletű kormányzati átmenetet irányoz elő. A tervet Izrael és több arab ország is „óvatosan üdvözölte”, de a Hamász elutasította.
Foglyok szabadon, tűzszünet alakul
A héten mintegy kétezer palesztin foglyot engedtek szabadon Izraelben, cserébe több tucat izraeli túszért. Az ENSZ közvetítésével létrejött tűzszünet még törékeny, de új fejezetet nyithat a több mint egy éve tartó konfliktusban.
Európa védelmi vitái
Az uniós tagállamok között egyre erősebb a vita az új közös védelmi alap finanszírozásáról. Franciaország és Németország nagyobb kötelezettségvállalást sürget, míg Közép-Európa országai – köztük Magyarország – az önálló védelmi döntéshozatal mellett érvelnek.
Kultúra és tudomány
Nobel-díjak hete – tudományos áttörések
A fizikai Nobel-díjat idén a kvantum-szimuláció területén elért eredményekért ítélték oda három kutatónak, míg az orvosi elismerést a mesterséges szövetregenerációt lehetővé tévő kutatások kapták. A kémiai díjat egy új, szénalapú nanostruktúra megalkotásáért osztották ki.
Riyadh új világszínpadot épít
A szaúdi fővárosban zajló Riyadh Season programsorozat sport-, zenei- és szórakoztató események tucatjait hozza a Közel-Keletre. Darts, WWE és tenisz gálák mellett világsztárok is fellépnek – a rendezvénysorozat a térség kulturális nyitásának új szimbóluma.
Egy héten, amikor a politika és kultúra ismét egymásra talált:
Magyarország egyszerre élte meg a nemzeti büszkeséget és a gazdasági bizonytalanságot. Közben a világ színpadán új béketerv, új tudományos áttörések és egy újabb magyar világsiker írták tovább a történelmet.