Megosztás az X-en
A magyar kormány és a pénzügyi felügyelet új szintre emelné a csalás elleni fellépést: napirenden van az AI-alapú csalásfelderítő rendszerek bevezetése a hazai banki szektorban. A cél egyértelmű: valós időben kiszűrni a gyanús pénzügyi tranzakciókat, és még azelőtt beavatkozni, hogy az ügyfeleket kár érné.
Új korszak a pénzügyi biztonságban
Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kibertámadások és az internetes csalások száma, különösen a banki ügyfeleket célzó adathalász-kampányok terén. A hatóságok szerint egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalók, ezért hagyományos eszközökkel már nem lehet lépést tartani a támadásokkal.
A pénzintézetek már korábban is alkalmaztak algoritmusokat a csalásgyanús tranzakciók kiszűrésére, ám az új rendszer gépi tanulásra épülő, önfejlődő intelligenciát használna, amely valós időben analizálja az ügyfelek viselkedésmintáit, és azonnal riaszt, ha eltérést észlel.
A rendszer működése
Az AI-modell folyamatosan figyeli az ügyfél:
-
szokásos fizetési útvonalait,
-
megszokott eszközeit (telefon, IP-cím),
-
időzítéseit és tranzakciós összegeit.
Ha ettől eltérő mintázatot érzékel – például valaki hajnalban próbál 900 000 forintot átutalni egy ismeretlen számlára –, a rendszer azonnal blokkolja a folyamatot és riasztást küld az ügyfélnek, valamint a banki kockázatkezelésnek.
Polgári aggályok és adatvédelem
Bár az új rendszer komoly előrelépést jelenthet a pénzügyi biztonságban, több civil jogvédő szervezet is aggodalmát fejezte ki. A fő kérdés: mekkora szabadságot adnak a bankok egy algoritmusnak, és hogyan biztosítható, hogy a rendszer ne éljen vissza a begyűjtött személyes adatokkal.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megerősítette, hogy szigorú ellenőrzés mellett engedélyezné a rendszerek működését, és minden AI-alapú algoritmus kizárólag titkosított, lokálisan tárolt adatokkal dolgozhat.
Mikor indulhat el a rendszer?
Információink szerint 2025 végéig minden nagyobb magyar banknak tesztüzemre kell állítania egy mesterséges intelligencián alapuló csalásfigyelő rendszert. A cél, hogy 2026-tól országos szinten egységes irányelvek mentén működjön az új biztonsági protokoll.
A mesterséges intelligencia alapú csalásmegelőzés nemcsak technológiai, hanem társadalmi fordulópontot is jelenthet. Ha jól működik, akár évi több milliárd forintnyi veszteségtől mentheti meg a magyar ügyfeleket, de ehhez megfelelő egyensúlyt kell találni a biztonság és a személyes szabadság között.
A jövő bankja tehát nemcsak digitális, hanem intelligens is – sőt, talán gyanakvóbb, mint eddig bármikor.