Hiába a választási fordulat, Brüsszelből máris megérkezett a figyelmeztetés: Daniel Freund szerint Magyarország számára nem lehetséges a visszatartott uniós források azonnali felszabadítása. A zöldpárti EP-képviselő világossá tette, hogy az új budapesti kormány sem kaphat „biankó csekket”, és előbb konkrét reformokkal, valamint jogállamisági garanciákkal kell bizonyítania.
Brüsszel gyorsan jelezte, hogy a magyarországi választás eredménye önmagában még nem nyitja meg automatikusan a befagyasztott uniós pénzcsapokat. Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő Brüsszelben úgy fogalmazott: „a források azonnali felszabadítása nem lehetséges”, és hangsúlyozta, hogy az új budapesti kormány nem kaphat „biankó csekket”. A politikus szerint Magyar Péternek előbb bizonyítania kell, és konkrét lépéseket kell tennie, mielőtt bármilyen gyors pénzügyi enyhülésről lehetne szó.
Az unió évek óta több, Magyarországnak szánt támogatási program forrásait tartja vissza. Az indoklás szerint a kifogások a jogállamiság helyzetét érintik, ezen belül az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadságot és a szexuális kisebbségek jogait. A tét nagy: Magyarország nagyjából 36 milliárd euró uniós pénzre vár.
A német N-TV beszámolója szerint a Tisza Párt győzelme után Magyar Péter reformokat és jobb együttműködést ígért Brüsszellel, és gyors kifizetésekben reménykedett. A lap szerint ebben részben az Európai Parlament konzervatív EPP-frakciója is támogatja, amelyhez a Tisza is tartozik, sőt Ursula von der Leyen is utalt a pénzek gyorsabb felszabadításának lehetőségére, amikor azt mondta, ebben az ügyben fáradhatatlanul fog dolgozni.
Ezzel szemben Freund és Moritz Körner már kedden „figyelmeztető jelzést” küldött az Európai Bizottságnak. Egyértelművé tették: minden kifizetéshez „szilárd jogalap” kell, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Parlament „vagy valaki más” bírósághoz fordul. Ez már nem politikai üzenet, hanem nyílt jogi figyelmeztetés Brüsszel felé is.
Körner a lengyel példát is felhozta intő jelként. Emlékeztetett arra, hogy Varsó finanszírozását szintén részben elzárták a jogállamisági kifogások miatt, majd Donald Tusk 2023-as győzelme után a pénzeket gyorsan felszabadították. Szerinte ez hiba volt, mert a megígért reformok egy része még ma sem valósult meg, ezért nem szabad még egyszer ugyanabba a hibába beleesniük.
Az ügyben Tineke Strik is megszólalt. A zöldpárti EP-képviselő arra emlékeztetett, hogy a Magyarországgal szembeni, 7. cikk szerinti eljárás nem Orbán Viktor személye miatt indult, hanem az országban tapasztalt jogállamisági problémák miatt. Szerinte ezek nem szűntek meg egyik napról a másikra, ezért egyelőre nincs ott az unió, hogy visszavonja az eljárást, előbb valódi és jó együttműködésnek kell kialakulnia az új kormánnyal.
A brüsszeli üzenet így lényegében kettős: a politikai változás önmagában még nem elég, és az új magyar vezetésnek nemcsak reményt, hanem kézzelfogható reformokat is le kell tennie az asztalra. A választási győzelem tehát nem jelent automatikus hozzáférést a visszatartott milliárdokhoz – Brüsszel előbb garanciákat akar, és ezúttal láthatóan el akarja kerülni a lengyel forgatókönyv megismétlődését.