Magyarország vasárnapi választására az Európai Unió intézményei és tisztviselői előre felkészültek a lehetséges politikai kimenetelekre. Brüsszelben alapvetően két forgatókönyvvel számolnak: egy, amelyben Orbán Viktor továbbra is a vétópolitikájával és konfliktusos EU-viszonyával határozza meg Magyarország külpolitikai irányát, és egy másik, amelyben Magyar Péter esetleges győzelme új alapokra helyezheti a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatokat.
Az uniós tisztviselők szerint a jelenlegi magyar kormányfő évek óta gyakran élt a vétójog eszközével az EU döntéshozatalában, ami több alkalommal is feszültséget okozott a tagállamok között. Egyes diplomaták szerint Magyarország szerepe több esetben lassította vagy blokkolta az uniós döntéseket, különösen külpolitikai és pénzügyi kérdésekben.
A legutóbbi időszakban is példaként említik azt a vitát, amely az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelcsomag körül alakult ki, és amelyben Magyarország álláspontja jelentős késedelmet okozott a döntéshozatalban. Brüsszelben ezt sokan a magyar belpolitikai kampányokkal is összefüggésbe hozzák.
Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője kampánya során többször is jelezte, hogy célja Magyarország és az Európai Unió, valamint a NATO kapcsolatainak rendezése. Brüsszelben ezt egyes tisztviselők „óvatos optimizmussal” fogadták, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy esetleges kormányváltás sem jelentene automatikus, gyors fordulatot a magyar EU-politikában.
Uniós diplomaták szerint a Magyar Péter vezette kormánytól várható lenne a konstruktívabb együttműködés, különösen az uniós források feloldása és a jogállamisági viták rendezése terén. Magyarország számára jelenleg jelentős összegek továbbra is felfüggesztve vannak, amelyeket Brüsszel feltételek teljesítéséhez köt.
Ugyanakkor több elemző arra figyelmeztet, hogy Magyar Péter politikai profilja nem tekinthető klasszikus értelemben vett feltétlenül „Brüsszel-párti” irányvonalnak. Egyes ügyekben – például a migrációs politikában vagy bizonyos szuverenitási kérdésekben – várhatóan továbbra is lehetnek viták.
A választás tisztaságával kapcsolatban is megfogalmazódtak aggodalmak. Több európai parlamenti képviselő a választási folyamat szoros megfigyelését sürgette, és felvetette, hogy szabálytalanságok esetén az Európai Uniónak szigorúbb eszközöket kellene alkalmaznia, akár a támogatások felfüggesztését is.
A másik forgatókönyv szerint, ha Orbán Viktor marad hatalmon, az EU és Magyarország közötti viszony további feszültségek felé haladhat. Egyes diplomaták szerint ez a helyzet az uniós döntéshozatal megkerüléséhez, illetve 25 tagállamos együttműködések kialakulásához vezethet bizonyos politikai ügyekben.
Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy egy újabb magyarországi kormányzati ciklus esetén sem kizárt a taktikai együttműködés egyes uniós ügyekben, még ha alapvetően konfliktusos viszony is maradna Brüsszellel.
Az EU vezetése mindkét esetben óvatos megközelítést ígér: a cél a politikai stabilitás fenntartása, a döntéshozatal működőképességének megőrzése, valamint a magyar–uniós kapcsolatok kiszámíthatóbbá tétele a következő időszakban.