Először támogatta, később népszavazást követelt, majd a pénzügyi kockázatok miatt ellenezte a budapesti olimpiát – most viszont ismét a rendezés mellett érvel Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint érdemes lenne belevágni a 2036-os nyári játékok előkészítésébe, mert az hatalmas városfejlesztési lehetőséget jelenthet. Az újabb fordulat különösen érdekes annak fényében, hogy Budapest pénzügyi helyzete az elmúlt időszakban komoly vitákat váltott ki, és a kormány egyelőre nem tervez jelentős olimpiai beruházásokat.
Karácsony Gergely október 14-én közzétett Facebook-videójában már határozottan a budapesti olimpia lehetősége mellett érvelt. A főpolgármester szerint egy megfelelően előkészített, Budapest adottságaihoz igazított rendezés nem feltétlenül jelentene pénzügyi terhet, hanem akár gazdaságilag is megtérülő beruházás lehetne.
„Én azt mondom, hogy vágjunk bele, de ezt közösen fogjuk megbeszélni” – jelentette ki.
A mondat különösen érdekes annak fényében, hogy a főpolgármester az elmúlt évtizedben többféle álláspontot képviselt az olimpiai rendezéssel kapcsolatban. Kezdetben támogatta a pályázat gondolatát, később népszavazást sürgetett, majd a 2024-es játékok budapesti megrendezésével szemben fogalmazott meg komoly kifogásokat.
2015-ben még támogatta az olimpiai terveket
Amikor Budapest a 2024-es nyári olimpia megrendezésének lehetőségét vizsgálta, Karácsony Gergely kezdetben nem zárkózott el a kezdeményezéstől. 2015-ben támogatta a pályázat előkészítését, ugyanakkor már akkor fontosnak tartotta, hogy az olimpiarendezés ne pusztán politikai döntés legyen. Azt hangsúlyozta, hogy a főváros lakosságának is beleszólást kell biztosítani egy ilyen nagyságrendű vállalkozásba. A következő években azonban egyre határozottabb fenntartásokat fogalmazott meg a kormány olimpiai terveivel kapcsolatban.
2017-ben már a gazdasági kockázatokra figyelmeztetett
Amikor Budapest a 2024-es nyári olimpia rendezési jogáért versenyzett, Karácsony Gergely zuglói polgármesterként és a Párbeszéd politikusaként az akkori pályázat bírálói közé tartozott. Álláspontja szerint a magyar gazdaság teherbíró képessége nem indokolta egy ilyen nagyságrendű rendezvény kockázatainak vállalását. Kifogásolta a költségekre vonatkozó garanciák hiányát, és az állami beruházások átláthatóságát is megkérdőjelezte.
Az olimpiai pályázat ellen időközben országos politikai kampány bontakozott ki. A Momentum Mozgalom NOlimpia-kezdeményezése több mint 260 ezer aláírást gyűjtött össze a népszavazás kiírása érdekében. A kormány végül 2017 februárjában a budapesti pályázat visszavonását javasolta, arra hivatkozva, hogy megszűnt a rendezéshez szükséges politikai egység.
Karácsony tehát néhány év alatt az olimpiai elképzelések kezdeti támogatójából az akkori pályázat határozott bírálójává vált.
A fordulat már 2024-ben elkezdődött
Karácsony olimpiai elképzelései nem egyik napról a másikra változtak meg. A 2024-es párizsi játékokat követően már arról beszélt, hogy megfelelő feltételekkel támogatná Budapest 2036-os olimpiai rendezését. Ehhez azonban két fontos feltételt szabott: az állam végezze el a szükséges beruházásokat, Budapest pedig kapja vissza a saját fejlesztéseihez szükséges forrásokat.
2026 tavaszán már úgy fogalmazott, hogy Budapestnek jól állna egy olimpia, később pedig arról beszélt, hogy a magyar főváros tíz éven belül alkalmassá válhat a rendezésre.
Csődközeli helyzet után olimpiai tervek
A főpolgármester mostani kijelentéseit különösen érdekessé teszi Budapest pénzügyi helyzete. Karácsony az elmúlt időszakban többször figyelmeztetett arra, hogy a főváros működését komoly pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Október 14-i videójában maga is arról beszélt, hogy Budapest a közelmúltban csődközeli helyzetbe került, amelyet a kormánnyal kötött megállapodással sikerült elkerülni. A főpolgármester szerint ugyanakkor a pénzügyi kilátások javulása és a várható európai uniós források már lehetőséget teremthetnek arra, hogy Budapest ismét nagyszabású fejlesztésekben gondolkodjon.
Itt azonban felmerül egy alapvető kérdés: ha a főváros működésének finanszírozása nemrég még bizonytalan volt, milyen hosszú távú pénzügyi garanciák mellett vállalhatna szerepet egy olimpia megrendezésében? Karácsony szerint a válasz az olimpiai rendezés új modelljében keresendő.
Nem új stadionokat, hanem városfejlesztést ígér
A főpolgármester hangsúlyozza, hogy nem a korábbi, nagyszabású stadionépítésekre alapozott olimpiai modellt támogatja. Elképzelése szerint a 2036-os játékok olyan beruházásokat gyorsíthatnának fel, amelyekre Budapestnek egyébként is szüksége lenne. Ide tartozhatna a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, a Duna-part fejlesztése, a Diákváros megvalósítása és a meglévő sportlétesítmények jobb kihasználása. Karácsony a párizsi olimpia tapasztalatait említi példaként, és azt állítja, hogy megfelelő tervezéssel a rendezés pénzügyileg is sikeres lehet.
A főváros elképzelései szerint az előkészítés a jelenlegi parlamenti ciklusban nem igényelne jelentős állami sportinfrastruktúra-beruházásokat, új stadionok építésével pedig nem számolnak. Egy közép-európai, több helyszínt bevonó rendezés lehetősége is felmerült, amely csökkenthetné a kizárólag Budapestre nehezedő beruházási igényeket. A tényleges költségek és a várható gazdasági eredmények azonban csak részletes, nyilvános megvalósíthatósági tanulmány alapján ítélhetők meg.
A Tisza-kormány egyelőre nem tervez jelentős olimpiai kiadásokat
Magyarország szerepel azon hét ország között, amelyek érdeklődnek a 2036-os nyári olimpia és paralimpia rendezése iránt. Ez azonban egyelőre nem jelent hivatalos pályázatot, és a rendezési jog odaítéléséről sincs döntés. A Tisza-kormány részéről Vitézy Dávid október 11-én arról beszélt, hogy a kabinet nyitott az egyeztetésre, az ország gazdasági helyzete azonban 2030-ig gyakorlatilag kizárja a jelentősebb stadion- és sportinfrastruktúra-beruházások finanszírozását.
A kormány gazdasági és társadalompolitikai prioritásai között jelenleg az egészségügy és az oktatás megerősítése szerepel. Mindez azt jelenti, hogy egy esetleges 2036-os rendezés előkészítésének és finanszírozásának kérdése még számos egyeztetést igényelhet a főváros, a kormány és a sportszervezetek között.
A végső szót a budapestiek mondhatnák ki
Karácsony Gergely továbbra is kitart amellett, hogy az olimpia ügyében a budapestieknek is döntési lehetőséget kell biztosítani. Korábbi nyilatkozata szerint akkor lenne indokolt népszavazást tartani, amikor Budapest már a lehetséges rendező városok szűkített listájára kerül. Ez legkorábban 2027 közepén válhat aktuálissá.
Karácsony Gergely olimpiai álláspontja az elmúlt évtizedben többször változott: az egykori támogatást népszavazási követelés, majd határozott ellenzés követte, most pedig ismét a rendezés lehetősége mellett érvel. A politikai és gazdasági környezet azóta valóban átalakult, az egykori fenntartások azonban nem veszítették el jelentőségüket.
