Donald Trump szerint Hszi Csin-ping egyetért vele abban, hogy Iránnak újra meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost. Kína azonban nyilvánosan nem vállalt nyomásgyakorlást Teheránnal szemben, miközben a világ egyik legfontosabb olajútvonala továbbra is a háborús válság középpontjában áll.
A Hormuzi-szoros körüli válság már nemcsak Iránról, az Egyesült Államokról és Izraelről szól. Donald Trump most Kínát is beljebb húzná a játszmába.
Az amerikai elnök Pekingből hazafelé, az Air Force One fedélzetén azt mondta: Hszi Csin-ping egyetért vele abban, hogy Teheránnak újra meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost. Kína azonban nem jelezte nyilvánosan, hogy nyomást gyakorolna Iránra. A kínai külügy inkább azt hangsúlyozta, hogy a háborúnak nem is kellett volna elkezdődnie, és nincs oka folytatódni.
A tét óriási. A Reuters szerint Irán gyakorlatilag lezárta a szorost, amelyen korábban a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-ellátásának mintegy ötöde haladt át. A fennakadás történelmi olajellátási válságot okozott, és felfelé hajtotta az árakat.
Trump közben azt is mérlegeli, hogy feloldja-e azokat az amerikai szankciókat, amelyek a kínai, iráni olajat vásárló cégeket érintik. Ez azért fontos, mert Kína Irán legnagyobb olajvásárlója.
Teherán azt állítja, csak akkor oldja fel a szoros blokádját, ha az Egyesült Államok véget vet a kikötői blokádnak. Trump ezzel szemben azt mondja: az Egyesült Államok célja, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, és a szorosok nyitva legyenek. Minden szereplő ugyanarról beszél, de egy biztos, amennyiben a Hormuzi-szoros zárva marad, annak hatása nem áll meg a Közel-Keleten. Az olajárakon, a szállítási láncokon és az infláción keresztül Európa is nagyon gyorsan megérezheti.