Charles Lieber, a Harvard korábbi sztárkutatója évekkel azután, hogy az Egyesült Államokban elítélték a kínai kapcsolatairól tett hamis nyilatkozatok és adóügyek miatt, új kutatóközpontot vezet Sencsenben. A Reuters szerint a kínai állami háttérrel működő labor olyan agy-számítógép interfészek fejlesztésén dolgozik, amelyek egyszerre ígérnek orvosi áttörést és vetnek fel nemzetbiztonsági kérdéseket.
Charles Lieber, a Harvard Egyetem egykori vezető nanotechnológiai kutatója újraépítette kutatólaborját Kínában – ezúttal Sencsenben, egy állami támogatású intézményrendszer részeként. A Reuters beszámolója szerint Lieber a kínai i-BRAIN, vagyis az Institute for Brain Research, Advanced Interfaces and Neurotechnologies alapító igazgatójaként dolgozik, amely a Shenzhen Medical Academy of Research and Translation, röviden SMART alá tartozik.
Lieber nem egyszerűen egy külföldre igazolt kutató. A Harvard korábbi professzorát 2021 decemberében az Egyesült Államokban bűnösnek találták: hamis nyilatkozatokat tett amerikai hatóságoknak kínai kapcsolatairól, emellett adózási és külföldi bankszámlákkal kapcsolatos ügyekben is elítélték. 2023-ban két nap letöltött börtönbüntetésre, két év felügyeletre, ebből hat hónap házi őrizetre, valamint 50 ezer dollár pénzbüntetésre és 33 600 dollár adóhatósági kártérítésre ítélték.
Lieber neve a kínai „Thousand Talents Program”, vagyis az ezrek tehetségprogramja miatt került az amerikai hatóságok látókörébe. Ez a program külföldön dolgozó vezető kutatók Kínába csábítását célozta. Az Egyesült Államokban hosszú ideje attól tartanak, hogy az ilyen programok nemcsak tudományos együttműködést, hanem érzékeny technológiák átadását is szolgálhatják.
A Reuters szerint Lieber most olyan területen dolgozik, amelyet Peking stratégiai fontosságúnak tekint: az agy–számítógép interfészek fejlesztésén. Ezek a technológiák képesek lehetnek arra, hogy elektronikus eszközöket közvetlenül az idegrendszerrel kapcsoljanak össze. Orvosi oldalról ez hatalmas lehetőség: bénult betegek mozgásának részleges helyreállítása, idegrendszeri betegségek kezelése vagy kommunikációs képességek visszaadása is cél lehet. Ugyanakkor a technológia katonai felhasználhatósága miatt komoly biztonságpolitikai viták is kísérik.
A sencseni labor nemcsak presztízsprojektnek tűnik, hanem jelentős infrastruktúrát is kapott. A Reuters szerint az i-BRAIN hozzáfér speciális nanogyártási eszközökhöz, köztük litográfiai berendezésekhez, valamint olyan főemlőskutatási kapacitáshoz, amely Lieber számára a Harvardon nem állt rendelkezésre. A labor honlapja alapján a kutatóközpont rhesusmajmokon végzett elektrofiziológiai vizsgálatokhoz is keres szakembereket, emberi agy-számítógép interfészek modelljeinek fejlesztésére.
A főemlős-kutatás különösen fontos pont. Az invazív agyi interfészek emberi alkalmazása előtt sok szakember szerint nélkülözhetetlenek az állatkísérletek, ugyanakkor az Egyesült Államokban ezek szigorúbb szabályozási, finanszírozási és etikai korlátokba ütköznek. Kínában ezzel szemben az állami tudománypolitika gyorsan mozgósíthat nagy forrásokat, ha egy területet nemzeti prioritásnak minősít.
A Reuters beszámolója szerint a SMART 2026-os költségvetése teljes egészében sencseni kormányzati forrásból származik, és mintegy 153 millió dollárra nőtt. Az intézmény egy nagyobb tudományos ökoszisztéma része a Guangming Science Cityben, ahol több, államilag támogatott kutatóintézet működik egymás mellett.
Amerikai elemzők szerint az Egyesült Államok jogi eszközei önmagukban nem feltétlenül képesek megállítani azt a folyamatot, amelyben Kína jelentős állami pénzzel, infrastruktúrával és kutatási szabadsággal igyekszik megszerezni a világ vezető tudományos tehetségeit. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a technológia kettős – civil és katonai – felhasználhatósága miatt a kérdés különösen kényes.
Kína 2026 márciusában az agy–számítógép interfészeket hivatalosan is növekedési prioritásként nevezte meg új ötéves tervében. Egy kínai vezető gazdaságpolitikai tisztviselő korábban arról beszélt, hogy ez a terület a következő tíz évben akár egy új, önálló csúcstechnológiai iparág megszületésével érhet fel.
Lieber a Reutersnek nem adott interjút, írásos kérdésekre sem válaszolt. A kínai tudományos és védelmi tárca, valamint a SMART és az i-BRAIN sem reagált a hírügynökség kérdéseire.
Egy stratégiai fontosságú, érzékeny és gyorsan fejlődő technológia körül újra megmutatkozott az amerikai–kínai tudományos verseny egyik legélesebb dilemmája, hogy hol ér véget a nyitott kutatás, és hol kezdődik a nemzetbiztonsági kockázat.
Forrás: Reuters, amerikai igazságügyi minisztériumi közlemények
