Megszűnt Schmidt Mária főigazgatói megbízatása a Terror Háza Múzeum élén, az intézmény pedig ideiglenesen bezár – jelentette be kedden reggel Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A múzeum addig nem fogad látogatókat, amíg lezárul a kiállítás tartalmi átvilágítása és tisztázzák a működéshez kapcsolódó jogokat. A miniszter szerint a Terror Háza még az idén újranyit, már új szakmai, gazdasági és működtetési keretek között.


Tarr Zoltán közlése egy 24 éven át tartó korszak végét jelenti az Andrássy út 60. alatt. Schmidt Mária a Terror Háza 2002-es megnyitása óta vezette az intézményt, és a múzeum szakmai arculata, történelmi narratívája szorosan összekapcsolódott a nevével.
A miniszter keddi bejelentése szerint a vezetőváltással egy időben maga a múzeum is bezár. A szünetet a tárca nem egyszerű technikai átállással indokolta: a kiállítás tartalmi átvilágítását is elvégzik, valamint rendezik az intézmény működéséhez szükséges jogi kérdéseket.
Tarr közlése szerint az átvilágítás után alakítják ki a végleges szakmai, gazdasági és működtetési kereteket. Konkrét újranyitási dátumot egyelőre nem jelentett be, azt azonban közölte, hogy a Terror Háza még 2026-ban ismét látogatható lesz.
Már szeptember elején megváltozott a múzeum működtetése
A mostani döntést jelentős szervezeti átalakítás előzte meg. Az Országgyűlés korábbi döntése alapján augusztus 31-ével megszűnt a Terror Háza Múzeumot addig működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Feladatait szeptember 1-jétől a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium háttérintézménye, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át.
Schmidt Mária augusztus végén maga jelentette be az átadás-átvétel lezárását. Akkor azt írta, hogy az alapítvány a tulajdonában lévő vagyonnal és eszközökkel hiánytalanul elszámolt, és úgy fogalmazott: „a Terror Háza Múzeum eddigi huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul.”

A működtetőváltás után azonban Schmidt főigazgatói megbízatása még megmaradt. Tarr Zoltán keddi döntése ezt szüntette meg.
A múzeum saját összesítése szerint 2002 és 2026 között több mint nyolcmillió látogató kereste fel az intézményt. Schmidt az augusztusi búcsúközleményében a magyarországi náci és kommunista diktatúrák történetének bemutatását nevezte az elmúlt csaknem negyedszázad legfontosabb feladatának.
A keddi bejelentés után már szakmai reakciók is érkeztek. Ungváry Krisztián történész üdvözölte, hogy a múzeum történeti értelmezése újragondolható, és a jövőben nagyobb szerepet kaphat a szakmai vita és a különböző történeti értelmezések ütköztetése.

