Elfogadta az Országgyűlés az ügynökakták szélesebb körű nyilvánosságát biztosító új szabályozást. A parlament keddi döntésével törvénnyé vált az a javaslat, amelyről hétfőn már tárgyaltak a képviselők, és amelynek részleteiről az Esti Hírlap is beszámolt. A következő fontos dátum október 20.: ekkor lép hatályba az új szabályozás, és megkezdődhet az állambiztonsági nyilvántartások meghatározott adatainak internetes közzététele.
A keddi szavazással lezárult a törvény parlamenti szakasza. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok eddiginél jóval szélesebb köre válhat bárki számára online kereshetővé. A nyilvánosságra hozatalkor különböző állambiztonsági nyilvántartások, kartonok és dossziék meghatározott adatai kerülnek fel fokozatosan az internetre.
Október 20-án indul az online adatbázis
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes adatbázisa. Ebben névre lehet majd keresni, és meg lehet nézni, hogy az adott személy szerepel-e például hatos kartonon, beszervezési dossziéban vagy más, nyilvánossá tehető állambiztonsági nyilvántartásban. A kapcsolódó, közzétehető dokumentumok egy része közvetlenül megnyitható lesz.
Október 20-án a hatos kartonok, valamint a mágnesszalagokon tárolt nyilvántartások nem minősített leíró adatainak meghatározott köre válhat hozzáférhetővé. A B-naplók és B-dossziék közzététele ezt követően folyamatosan történik.
Az internetes kereshetőségnek továbbra is lesznek adatvédelmi korlátai. A megfigyelt emberek – vagyis az állambiztonsági tevékenység áldozatainak – személyes adatai nem válnak automatikusan nyilvánossá. Ugyancsak védelem alatt maradnak azok az érzékeny információk, például egészségügyi vagy magánéleti adatok, amelyeket az állambiztonság egykor akár zsarolásra is felhasználhatott.
A levéltárnak komoly digitalizálási és feldolgozási munkát kell elvégeznie az indulásig. Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója korábban arról beszélt, hogy az októberi határidő jelentős többletfeladatot jelent az intézménynek, amely ehhez további forrásokat és létszámbővítést is kért.
A törvény elfogadásával az ügynökaktákról évtizedek óta zajló vita új szakaszba lépett: a következő konkrét lépés már nem újabb parlamenti vita lesz, hanem az online adatbázis elindítása és az első dokumentumok tényleges közzététele.
