Már mintegy fél méterrel emeli a Duna vízszintjét a paksi fenékküszöb, amely nélkül a vízügy szerint a Paksi Atomerőmű a mostani kisvíznél nem tudna áramot termelni. A gyors beavatkozás közben a felgyorsult sodrás egyes pontokon 13 méter mélyre vájta a medret, ezért további mederbiztosításra van szükség. Közben az is kiderült, hogy a most leginkább látható, Paks felől benyúló sarkantyú csak ideiglenes: ennek egy részét visszabontják a végleges fenékküszöb szintjéig.

Új részleteket közölt az Országos Vízügyi Főigazgatóság a paksi fenékküszöb működéséről és az építkezés közben kialakult medermélyülésről. A vízügy vasárnap saját közösségi oldalán is ajánlotta a Válasz Online helyszíni riportját, amelyben Gacsályi József műszaki főigazgató-helyettes részletesen beszélt a rendkívüli beavatkozás hátteréről.
A helyzet súlyát egy mondattal érzékeltette:
„Ha ez, amit itt a lábunk alatt látnak, nincs, Paks ma nem termel áramot.”
A fenékküszöb jelenleg körülbelül 50 centiméterrel emeli meg a Duna vízszintjét a paksi szelvényben. Erre azért van szükség, mert a rendkívül alacsony vízállás mellett az atomerőmű hidegvíz-csatornájánál ismét veszélyesen alacsonyra süllyedt volna a vízszint. A Duna vízhozama a helyszíni riport idején mindössze körülbelül 700 köbméter volt másodpercenként; normálisabb, 1100 köbméter feletti vízhozamnál a végleges fenékküszöb már teljesen a víz alatt marad majd.
Nem volt kész terv a fiókban
A vízügyi vezető egyik legérdekesebb közlése az, hogy a nyári válsághelyzetre nem létezett előre kidolgozott műszaki koncepció.
Augusztus 12-én kapta meg a vízügy a feladatot, hogy dolgozzon ki olyan megoldást, amely képes megemelni a Duna szintjét az atomerőmű hidegvíz-csatornája előtt. A szakemberek, a BME kutatói, a VIZITERV Consult, az OVF és a területi vízügyi igazgatóságok részvételével egyetlen hétvége alatt készült el az első, 411 oldalas beavatkozási terv. Gacsályi József szerint korábban nem volt használható terv arra, hogyan kezeljék a Duna ilyen szélsőségesen alacsony vízállását Paksnál.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a nyári paksi válság gazdasági ára is egyre pontosabban látszik. Vasárnap arról számoltunk be, hogy a REKK két kutatójának számítása szerint a blokkok visszaterhelése és leállása mintegy 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott, egyes napokon pedig a kétmilliárd forintot is meghaladhatta a kieső olcsó paksi áram pótlásának becsült napi költsége.
65 ezer köbméter kő került eddig a Dunába
A fenékküszöb valójában több elemből áll. Dunaszentbenedek felől egy magasabb fenékborda nyúlik a folyóba, Paks felől pedig egy süllyesztett küszöb épült. A munkák során azonban kiderült, hogy a hajózás számára szükséges mélységet és a sürgősen elérendő vízszintemelést egyszerre nem lehet biztosítani.
Ezért építettek Paks felől egy ideiglenes, a folyóba benyúló sarkantyút, amely tovább szűkítette az átfolyási keresztmetszetet. Ezzel a két lesüllyesztett, egyenként 80 méteres bárkával együtt először 15 centiméteres vízszintemelést értek el, majd az augusztus 29-én összeért fenékküszöb már jóval nagyobb hatást fejtett ki.
A munkálatokhoz eddig mintegy 65 ezer köbméter követ használtak fel. Az első hetekben reggel hattól este tízig dolgoztak, négy napon keresztül pedig három műszakban, éjjel-nappal építették a műtárgyat.
Felgyorsult a Duna, 13 méter mély lett a meder
A gyors építkezés közben jelentős változás alakult ki a folyómederben. A két oldalról épülő műtárgyak közötti szűkületben felgyorsult a Duna sodrása, és egy körülbelül 150 méteres szakaszon erősen kimélyült a meder.
A vízügy pontosítása szerint nem arról van szó, hogy a meder „13 métert mélyült”. Az építés előtt ezen a részen körülbelül hatméteres volt a vízmélység, a legmélyebb pontokon pedig most 13 méterig került le a mederfenék.
Gacsályi József azt is elismerte, hogy ez a mélyülés nem volt tervezett. Arra azonban számítottak, hogy a nagy sebességű víz ilyen hatást okozhat.
A vízügy most két irányból próbálja stabilizálni a szakaszt. A víz energiáját 200–250 méter hosszan fokozatosan vezetik le, hogy a sodrás ne tudja tovább bontani a medret, a már kialakult mélyedést pedig nagy mennyiségű kővel töltik fel és erősítik meg.
Visszabontják a most látható építmény egy részét
A Dunából most látványosan kiemelkedő paksi rész nem marad meg ebben a formában. A Paks felől benyúló sarkantyút azért kellett gyorsan megépíteni, mert az eredeti kialakítással nem tudták egyszerre biztosítani a szükséges vízszintemelést és a hajózhatóságot. A sarkantyú szűkítette az átfolyási keresztmetszetet, így segített megemelni a vizet az atomerőmű hidegvíz-csatornájánál.
A vízügy tájékoztatása szerint azonban ez az elem csak ideiglenes. Az alsó küszöb szintjéig visszabontják, hogy a végleges létesítmény ne akadályozza a hajóforgalmat. Magát a fenékküszöböt nem bontják el, az megmarad, de normális dunai vízhozamnál a vízfelszín alatt lesz.
A hatósági eljárások még folyamatban vannak
A beruházás becsült költsége körülbelül hatmilliárd forint. Az OVF tájékoztatása szerint a környezetvédelmi és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárások jelenleg is folyamatban vannak, a műtárgy elkészülte után pedig tovább figyelik a vízminőséget és a hordalék mozgását.
A vízügy szerint a mostani konstrukció mellett a paksi atomerőmű a rekordközeli kisvíz ellenére működőképes maradt. Az építmény később is része marad a paksi védekezési rendszernek: újabb rendkívül alacsony dunai vízállás esetén ismét lehetőség lesz az átfolyási keresztmetszet szűkítésére és a vízszint gyors megemelésére.
És van még egy nyitott paksi kérdés
Szeptember 11-én lejárt annak a kormányzati vizsgálatnak a határideje is, amelynek fel kellett tárnia, milyen körülmények és esetleges mulasztások vezettek a nyári kritikus helyzethez. Az Esti Hírlap szeptember 4-én írta meg, hogy a kormány négy minisztert bízott meg a jelentés elkészítésével.
Vasárnap kora délutánig nem találtunk nyilvánosan közzétett kormányzati összefoglalót a vizsgálat eredményéről.Ez nem jelenti azt, hogy a jelentés nem készült el vagy nem került a kormány elé; a megállapításai egyelőre nem jelentek meg az általunk ellenőrzött nyilvános kormányzati felületeken.
