Alig adták át a Mercedes több mint egymilliárd euróból kibővített kecskeméti gyárát, Németországban máris megjelentek a kritikus hangok. Egy német Mercedes-rajongói oldal szerint a külföldre telepített gyártás idővel gyengítheti azt a presztízst, amelyet a vásárlók a német eredethez és mérnöki hagyományhoz kapcsolnak.
A Mercedes számára Kecskemét egyre fontosabb: a magyarországi gyár teljes kapacitás mellett évente akár 400 ezer autó előállítására is képes lehet. Ami azonban Magyarországon jelentős ipari sikerként jelenik meg, azt Németországban már nem mindenki fogadja lelkesedéssel.
A Mercedes Fans nevű német márkaoldal azt a kérdést vetette fel, meddig őrizhető meg a Mercedes hagyományos német prémiumimázsa, ha az autók egyre nagyobb része Magyarországon és más, alacsonyabb költségű országokban készül.
Nem a kecskeméti dolgozók munkáját bírálják
A német oldal is elismeri, hogy a kecskeméti dolgozók munkája nem gyengébb a németországi alkalmazottakénál. A Mercedes álláspontja szerint a minőséget nem a gyártás helye, hanem az alkalmazott technológia, az egységes folyamatok és az ellenőrzési rendszerek garantálják. A vállalat világszerte azonos szabványokkal, digitálisan összekapcsolt üzemekben gyártja járműveit.
A kritika inkább a márka érzelmi értékét érinti. Egy prémiumautó vásárlója ugyanis nemcsak teljesítményt, technológiát és felszereltséget vesz, hanem sok esetben a német mérnöki hagyományból, a sváb precizitásból és a „made in Germany” presztízséből is szeretne részesedni. A német szerzők szerint ezért nem mindegy, hol készül az az autó, amelyért a vevő akár 80–120 ezer eurót fizet.
Kecskemétre egyre több feladat kerül
A magyar üzemben jelenleg az A-osztály és a GLB készül, a fejlesztések után pedig az elektromos C-osztály gyártása is megkezdődhet. A beruházás során új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, fényezőüzem, valamint akkumulátor-összeszerelő részleg épült. A Mercedes később további modellek gyártását is Kecskemétre hozhatja. A bővítéssel a magyar gyár a vállalat egyik legfontosabb európai termelési központjává vált.
Hatalmas a költségkülönbség
A termelés átszervezése mögött elsősorban gazdasági kényszer áll. A német autóipart magas energia-, bér- és gyártási költségek terhelik, miközben a kínai gyártók egyre erősebb versenyt támasztanak.
A Világgazdaság által ismertetett adatok szerint a magyarországi termelési költségek mintegy 70 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek a németországiaknál. A Mercedes ezért az alacsonyabb költségű európai országokban folyó termelés arányát 15-ről 30 százalékra emelné.
Üzleti szempontból a döntés logikus. A vállalatnak egyszerre kell finanszíroznia az elektromos átállást, a digitális fejlesztéseket és a kínai versenytársakkal folytatott küzdelmet. A német kritikusok szerint azonban annak márkaértékben is ára lehet, ha a költségcsökkentés egyre látványosabban felülírja a Mercedes német gyökereit.
Német munkahelyeket is féltenek
A vita mögött munkaerőpiaci félelmek is húzódnak. Németországban attól tartanak, hogy a termelés Magyarországra helyezése idővel német gyárak leépítésével és munkahelyek megszűnésével járhat.
A kecskeméti bővítés átadását egyes német megszólalók ezért már „gyásznapként” emlegették. Ez azonban elsősorban a németországi üzemek jövőjével kapcsolatos aggodalmat tükrözi, nem a magyar gyártás szakmai kritikáját.
Nem csak a Mercedes gyárt külföldön
A Mercedes stratégiája nem kivételes. Az Audi több modellje Győrben, a Volkswagen számos autója Pozsonyban készül, a BMW pedig Debrecenben építette fel új gyárát. A német autóipar tehát régóta nem kizárólag Németországban termel. A kérdés vajon mennyit számít még a vásárlóknak a gyártás helye.
Forrás: Világgazdaság
