Tizenkét órán át tárgyaltak az uniós tagállamok és az Európai Parlament képviselői, de nem sikerült megállapodniuk a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok enyhítéséről. A vita egyszerre gazdasági, technológiai és társadalmi
Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament tárgyalói a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok enyhítéséről. A Reuters beszámolója szerint a felek tizenkét órán át egyeztettek, de a tárgyalás végül eredmény nélkül zárult, a vita pedig várhatóan a következő hónapban folytatódik.
Az EU mesterségesintelligencia-szabályozása a világ egyik legszigorúbb rendszere. Az uniós AI Act célja eredetileg az volt, hogy a nagy kockázatú felhasználásokat – például a biometrikus azonosítást, az egészségügyi alkalmazásokat vagy a bűnüldözési rendszereket – szigorúbb keretek közé szorítsa.
Azonban most arról folyik a vita, hogy a szabályokat mennyire kellene lazítani az európai versenyképesség érdekében. A vállalatok és több tagállam szerint az EU nem engedheti meg magának, hogy túlszabályozza azt a technológiai területetet, amely az egyik leggyorsabban fejlődő, miközben az Egyesült Államok és Kína óriási tempóban halad előre.
A másik oldalon viszont adatvédelmi és polgárjogi szervezetek attól tartanak, hogy a lazítás végül a nagy technológiai cégeknek kedvezhet, miközben a felhasználók, betegek, munkavállalók vagy állampolgárok védelme gyengülhet. A Reuters szerint a vita egyik központi kérdése az, hogy azok az iparágak, amelyekre már eleve külön ágazati szabályok vonatkoznak, kaphassanak-e mentességet az AI Act egyes előírásai alól.
A megállapodás elmaradása egyelőre bizonytalanságot jelent az európai cégeknek is. A fejlesztők, startupok, egészségügyi technológiai vállalatok és ipari szereplők pontos kereteket várnak, miközben a politikai döntéshozók még arról vitatkoznak, mennyi szabadságot és mennyi kontrollt bír el ez a technológia, valamint arról is szól, hogy ki dönt majd az emberek adatairól, munkájáról, egészségéről és biztonságáról.
