Először nyílt közvetlen közúti kapcsolat Észak-Korea és Oroszország között. Hétfőn átadták a Tumen folyó fölött épült, mintegy egy kilométer hosszú kétsávos hidat, és az első észak-koreai, illetve orosz teherautók már át is keltek rajta. A beruházásról Vlagyimir Putyin 2024-es phenjani látogatásakor állapodtak meg, ugyanakkor, amikor Moszkva és Phenjan átfogó stratégiai partnerségi szerződést kötött. A hozzá épített haszani határátkelő teljes kapacitáson naponta legalább 300 járművet és több mint 2300 embert tud majd kezelni, később a járműkapacitást akár 800-ra is növelhetik.
Az első, zászlókkal feldíszített teherautók hétfőn hajtottak át az új hídon. A forgalmat Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök és észak-koreai kollégája, Pak The Szong videókapcsolaton keresztül indította el, miközben a két ország tisztségviselői és az építkezés résztvevői a helyszínen vették át a létesítményt.
A híd a Tumen – orosz nevén Tumannaja – folyón ível át az orosz Távol-Keleten fekvő Haszan és az észak-koreai Tumangang térségében. Oroszország és Észak-Korea között eddig vasúti és légi kapcsolat működött, rendes közúti határátkelő azonban nem volt. A közvetlen közúti összeköttetés ezzel először vált a két ország állandó közlekedési rendszerének részévé.
Közel öt kilométer az egész határátkelő rendszer
Maga a folyó fölötti híd körülbelül egy kilométer hosszú és hét méter széles, két közúti forgalmi sávval. A híddal, bekötőutakkal és határforgalmi létesítményekkel együtt a teljes átkelő közel öt kilométer hosszú. Az eredeti műszaki terv alapján az orosz oldali hídszakasz 424, az észak-koreai 581 méter hosszú. Az építéshez több mint ötezer tonna acélszerkezetet és kilencezer köbméter betont használtak fel.
Az építkezés 2025. április 30-án kezdődött. Az orosz közlekedési minisztérium hétfői összesítése szerint a munkálatok 495 napig tartottak; a két oldalról épített hídszerkezetet idén április 21-én kapcsolták össze. A híddal együtt elkészült az első orosz–észak-koreai közúti határátkelő Haszannál.
Tíz forgalmi sávot alakítottak ki:
- négyet teherautók,
- kettőt személyautók,
- kettőt autóbuszok,
- kettőt pedig túlméretes járművek számára.
Teljes üzem mellett az átkelő jelenlegi tervek szerint naponta 300 járművet és 2325 embert képes kezelni. Az orosz közlekedési minisztérium hétfőn már azt is közölte, hogy a járműkapacitás később akár napi 800-ra növelhető.
A teherautók már hétfőn elindultak, az utasforgalom később jön
A híd hétfői megnyitásával a teherforgalom azonnal elindult. Az utasforgalomhoz szükséges határállomási munkák egy része még tart. Az orosz kormány terve szerint a második ütem befejezése után személyautók és autóbuszok is használhatják az átkelőt; Moszkva korábban azt közölte, hogy a teljes személyforgalom az év végéig elindulhat. A híd orosz oldala közvetlen kapcsolatot kap az ország szövetségi úthálózatával, így a rakományok Haszan felől Vlagyivosztok irányába, onnan pedig az orosz úthálózat további részeire juthatnak.
Misusztyin szerint a közúti kapcsolat csökkenti a szállítási költségeket, kiszámíthatóbbá teszi az áruforgalmat, és lehetővé teszi a kétoldalú kereskedelem jelentős növelését.
Hatvanhét évig egy vasúti híd jelentette az egyetlen szárazföldi átkelőt
A két ország közvetlen szárazföldi határa rövid, mindössze néhány kilométeres szakasz a Tumen folyó mentén, Kína közelében. Az eddigi fő összeköttetést az úgynevezett Barátság híd jelentette, amelyet 1959-ben helyeztek üzembe. Ez azonban alapvetően vasúti híd. Külön engedéllyel korábban járműveket is átvittek rajta: a Reuters beszámolója szerint ehhez deszkákat helyeztek a sínekre, és ezen vezették át az autókat. Állandó, normál közúti forgalomra azonban ez nem volt alkalmas, ezért a mostani egy teljesen új közlekedési útvonal megnyitása Oroszország és Észak-Korea között. A vasúti összeköttetés emellett tovább működik, és az elmúlt években a légi közlekedés is bővült. 2025 júliusában közvetlen rendszeres légijárat indult Moszkva és Phenjan között.
A híd megépítéséről szóló megállapodást 2024 júniusában, Vlagyimir Putyin phenjani látogatásakor írták alá Kim Dzsongun jelenlétében. Ugyanezen a csúcstalálkozón Oroszország és Észak-Korea megkötötte az átfogó stratégiai partnerségi szerződést, amely kölcsönös katonai segítségnyújtásról is rendelkezik arra az esetre, ha valamelyik országot fegyveres támadás érné. Azóta a katonai együttműködés is látványosan megerősödött. Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszország Kurszki területére, ahol orosz erők oldalán vettek részt a harcokban az ukrán betörés visszaszorításában. Moszkva és Phenjan ezt később hivatalosan is elismerte. Misusztyin a hétfői hídavatón külön utalt ezekre az észak-koreai katonákra, akik – mint fogalmazott – az orosz erőkkel „vállvetve harcoltak”.
Az orosz miniszterelnök szerint a két ország kapcsolata jelenleg „példátlanul magas szinten” áll, és Moszkva, illetve Phenjan szinte valamennyi területen együttműködik. Pak The Szong észak-koreai miniszterelnök a ceremónián azt mondta, hogy a híd újabb gyakorlati lehetőséget teremt a két ország közötti gazdasági és más együttműködés bővítésére.
Egy szovjet katona nevét kapta, aki megmentette Kim Ir Szen életét
Az új átkelőt Jakov Tyihonovics Novicsenkóról nevezték el. A szovjet Vörös Hadsereg tisztje 1946. március 1-jén Phenjanban részt vett egy nagygyűlésen, amikor merényletet kíséreltek meg Kim Ir Szen ellen. Az észak-koreai és orosz hivatalos történet szerint egy gránátot dobtak az emelvény irányába. Novicsenko a robbanószerkezetre vetette magát, és saját testével védte meg Kim Ir Szent. Súlyosan megsérült, de túlélte a merényletet.
Észak-Korea később a Munka Hőse címmel tüntette ki, megkapta az Állami Zászlórend első fokozatát és az Arany Kalapács és Sarló érmet is. A hétfői átadáson Novicsenko családja is jelen volt: lánya, Tatjana Scserbickaja és unokája, Nyikolaj Scserbickij vett részt az ünnepségen. Az orosz járműoszlop élén pedig Novicsenko egykori, 1980-ban gyártott ZAZ–968M Zaporozsece hajtott fel az új hídra.
A turizmust is fel akarják futtatni
Moszkva nemcsak kereskedelmi útvonalat lát az új kapcsolatban. Az elmúlt két évben Észak-Korea fokozatosan újra megnyitotta kapuit az orosz turisták előtt. Oroszországból már szervezett csoportok érkeztek észak-koreai síparadicsomokba és tengerparti üdülőhelyekre, a közvetlen moszkvai repülőjárat pedig tovább bővítette a kapcsolatokat.
A közúti személyforgalom megnyitása újabb lehetőséget adhat ezeknek az utaknak, elsősorban az Oroszországgal határos észak-koreai területek felé. Az orosz távol-keleti turisztikai hatóság már korábban jelezte, hogy a híd elkészülése után az észak-koreai utazások számának növekedésére számít. Misusztyin a hétfői átadón a kereskedelem mellett külön említette a turizmust, a tudományos, technológiai és kulturális együttműködést is.
A híd neve és az ünnepség koreográfiája Moszkva és Phenjan számára az átkelő politikai jelkép is. Az orosz miniszterelnök „valóban történelmi eseménynek és a barátság új szimbólumának” nevezte a megnyitást.
Hétfőtől azonban már nemcsak jelképről van szó: a két ország között először működik állandó közúti összeköttetés, és az első teherszállítmányok már elindultak rajta.
Forrás: Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma, TASS, Reuters
