Újabb bombafenyegetések okoztak fennakadásokat pénteken Európa légiközlekedésében: legalább 18 járatot érintettek a riasztások, Magyarországon pedig három alkalommal is vadászgépeket kellett küldeni polgári repülőgépek kísérésére. A hét eleje óta már több mint ötven járat került a fenyegetések célkeresztjébe, miközben a hatóságok egyetlen repülőgépen sem találtak robbanószerkezetet. A sorozatos incidensek mögött egyes európai vezetők összehangolt destabilizációs kísérletet sejtenek, de egyelőre senki sem tudja bizonyítani, hogy ki áll a fenyegetések mögött.
Pénteken ismét rendkívüli biztonsági intézkedésekre kényszerültek az európai repülőterek és légitársaságok, miután újabb bombafenyegetések érkeztek különböző járatok ellen. A riasztások kilenc országot érintettek, köztük Magyarországot, Franciaországot, Olaszországot, Csehországot, Bulgáriát, Ciprust, Romániát, Portugáliát és az Egyesült Királyságot. A légiforgalmi irányítók és a biztonsági szolgálatok több esetben átirányították a repülőgépeket, illetve különleges ellenőrzéseket rendeltek el. Valamennyi érintett gép biztonságban földet ért, és a vizsgálatok során sehol sem találtak robbanóanyagot.
A pénteki incidensek közül kilenc Prágába érkező vagy onnan induló járatot érintett, Franciaország légterében négy repülőgép került a hatóságok figyelmének középpontjába, két Szófiába tartó járatot és egy Lisszabonból Rómába induló repülőgépet pedig ugyancsak fenyegetés ért. Koppenhágában a dán rendőrség szintén vizsgálatot indított egy bejelentés miatt, a repülőtér működését azonban nem kellett felfüggeszteni.
Magyarországon három alkalommal riasztották a vadászgépeket
A történteknek közvetlen magyar vonatkozásuk is van. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter pénteken a Facebookon közölte, hogy a magyar légierő vadászgépeit három alkalommal kellett riasztani, hogy a magyar légtérben polgári repülőgépeket kísérjenek. A katonai beavatkozások a légiközlekedés biztonságát szolgálták, miközben a fenyegetésekkel kapcsolatos ellenőrzések tovább folytatódtak.
A mostani riasztási hullám nem előzmények nélküli. Kedden és csütörtökön legalább 35 európai járatot kellett átvizsgálni vagy más repülőtérre irányítani hasonló fenyegetések miatt. A hét elején egy Londonból Szófiába tartó Wizz Air-járatot Budapestre irányítottak át, csütörtökön pedig többek között a Ryanair, az Aer Lingus, a Finnair és a LOT repülőgépei kerültek rendkívüli helyzetbe. Az egyik Dublinból Rómába tartó járat például egy észak-franciaországi katonai repülőtéren szállt le, míg más gépeknél vadászgépes kíséretet és részletes biztonsági ellenőrzést rendeltek el.
A fenyegetések gyakorisága ellenére az európai légiközlekedés egésze pénteken is működőképes maradt. Az Eurocontrol adatai szerint az aznapi 26 709 tervezett járatnak mindössze 0,0674 százalékát érintették közvetlenül a riasztások. Az egyes járatok utasai és személyzete számára azonban a kényszerű útvonalváltoztatások, a biztonsági vizsgálatok és a késések komoly bizonytalanságot okoztak.
Már a televíziókat és a szerkesztőségeket is fenyegetik
A pénteki események újabb aggasztó fordulatot vettek, amikor a fenyegetések a légiközlekedés mellett a média működését is elérték. Írországban több szerkesztőség és médiaszervezet kapott biztonsági figyelmeztetést, amelyek miatt épületeket ürítettek ki, rendőrségi átvizsgálásokat tartottak, és műsorokat kellett megszakítani. Az ír közszolgálati műsorszolgáltató, az RTÉ szintén érintett volt, de az ellenőrzéseket követően visszatérhetett a szokásos műsorrendjéhez. A brit Sky televízió ugyancsak megerősítette, hogy fenyegetést kapott, és értesítette az illetékes hatóságokat.
Micheál Martin ír miniszterelnök az RTÉ rádiójának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az ilyen fenyegetéseket minden esetben komolyan kell venni, még akkor is, ha később alaptalannak bizonyulnak. Szerinte a történtek jól mutatják, milyen könnyen meg lehet zavarni egy ország mindennapi működését, és hogyan lehet félelmet kelteni a lakosság körében. Az európai biztonsági szervek ezért együttműködnek a fenyegetések forrásának felkutatásában. A héten legalább hét európai országban kibertámadások érték szupermarketek hűtőrendszereit is. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy ezeknek bármi közük lenne a repülőgépek és médiaszervezetek elleni fenyegetésekhez, az események együttesen felvetették a kritikus polgári infrastruktúra sebezhetőségének kérdését.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint még nem lehet megállapítani, hogy az egyes incidensek összefüggnek-e egymással, egyvalami azonban közös bennük: valamennyi a polgári infrastruktúra működését veszélyezteti.
A hatóságok számára jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, hogy véletlenszerű, egymástól független fenyegetésekről vagy tudatosan összehangolt akcióról van-e szó. Több európai médiaszervezethez olyan elektronikus levél érkezett, amelyben egy, a fenyegetésekért felelősséget vállaló csoport további közlekedési támadásokat helyezett kilátásba. Az üzenetek hitelességét egyelőre nem sikerült igazolni.
A csütörtöki fenyegetések egy részét a „Male State harcosai” névvel írták alá, amely egy 2016-ban alapított orosz szélsőjobboldali, ultranacionalista és nőgyűlölő mozgalomra utal. A csoport alapítója, Vlagyiszlav Pozdnyakov pénteken a Telegramon tagadta az érintettségét, és azt állította, hogy a szervezet 2021 óta nem létezik.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint nehezen hihető, hogy ennyi országban, szinte azonos módszerekkel, egymást követően történjenek hasonló incidensek pusztán véletlenül. A spanyol diplomácia vezetője úgy véli, felmerül a hibrid agresszió és a pszichológiai hadviselés lehetősége, amelynek célja a lakosság elbizonytalanítása és az európai intézmények működésének megzavarása lehet. Egyes tisztviselők azt is feltételezik, hogy a fenyegetések összefügghetnek az Ukrajnának nyújtott európai támogatással. A nyomozók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a történtek mögött Oroszország, Irán vagy bármely más állam, illetve terrorszervezet állna.
A legnagyobb veszély talán éppen az, ha a fenyegetések megszokottá válnak
Mark Rowley, a londoni Metropolitan Police vezetője arra figyelmeztetett, hogy a hatóságoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a biztonság garantálása és a túlzott reakciók elkerülése között. Felidézte az északír konfliktus időszakát, amikor egyetlen nyilvános telefonfülkéből indított hamis bombafenyegetéssel is egész városrészek működését lehetett megbénítani. Ma ugyanez az interneten keresztül, jóval gyorsabban és szélesebb körben is megvalósítható.
A légitársaságoknak és a rendvédelmi szerveknek azonban nincs lehetőségük egyszerűen figyelmen kívül hagyni az újabb bejelentéseket. Minden fenyegetést mérlegelniük kell, mert egy valódi veszély elmulasztott felismerése beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ez teszi különösen nehézzé a helyzetet: a hamis riasztásokkal is jelentős költséget, késéseket és fennakadásokat lehet okozni, miközben a biztonsági rendszernek minden alkalommal működésbe kell lépnie.
A NATO közlése szerint folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és szorosan együttműködik a tagállamokkal. Az európai hatóságok pedig tovább keresik a fenyegetések mögött álló személyeket vagy csoportokat. A pénteki nap végére egyelőre annyi bizonyos: Európa repülőtereit és médiaszervezeteit napokon át sikerült megzavarni úgy, hogy egyetlen valódi robbanószerkezetet sem találtak.
Forrás: The Guardian, Associated Press
