Egyre élesebb vita bontakozik ki Washington és Teherán között arról, ki ellenőrzi valójában a Hormuzi-szorost, és milyen feltételekkel állhat helyre a normális hajóforgalom. Irán pénteken közölte, hogy az Ománnal készülő hajózási megállapodás önmagában nem jelenti a stratégiai vízi út teljes újranyitását. Az Egyesült Államok ezzel szemben azt állítja, hogy Irán nem zárhatja le egyoldalúan a nemzetközi hajózás egyik legfontosabb útvonalát, Washington pedig továbbra is biztosítani akarja a kereskedelmi hajók áthaladását.
Teherán pénteken ismét egyértelművé tette, hogy nem készül feltétel nélkül visszaállítani a Hormuzi-szoros háború előtti hajózási rendjét. Esmaeil Baqaei iráni külügyi szóvivő szerint az Ománnal zajló tárgyalásokon elért esetleges megállapodás a biztonságos hajózásról nem jelenti automatikusan a szoros teljes újranyitását.
Az iráni álláspont szerint a jelenlegi korlátozások oka nem Omán és Irán közötti vita, hanem az amerikai katonai jelenlét és az Irán ellen bevezetett tengeri intézkedések. Teherán azt állítja, hogy Washingtonnak nincs jogi vagy erkölcsi alapja követelni a szoros korábbi működésének helyreállítását, amíg az Egyesült Államok nem változtat saját politikáján.
Irán és Omán közben tovább tárgyal egy ideiglenes, kétirányú hajózási folyosó kialakításáról. Az iráni elképzelés szerint az új rendszer eltérne a korábbi forgalomelválasztási rendtől, és részben iráni felségvizeken haladna. Teherán hangsúlyozza, hogy ezek a tárgyalások kétoldalúak, és az Egyesült Államok nem részese a folyamatnak.
Washington egészen másképp látja a helyzetet. Az amerikai álláspont szerint a Hormuzi-szoros nem válhat egyetlen ország politikai eszközévé, mivel azon a világ energiaellátásának jelentős része halad keresztül. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy katonai jelenlétének célja a nemzetközi kereskedelmi hajózás szabadságának fenntartása és a szoros biztonságának garantálása.
Donald Trump amerikai elnök ennél is tovább ment, amikor azt állította, hogy az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol a Hormuzi-szoros felett. Az iráni vezetés ezt az állítást határozottan visszautasította, és azt közölte, hogy a szoros ellenőrzése továbbra is Irán kezében van. A két fél kommunikációja így már nemcsak a hajózás feltételeiről, hanem arról is szól, ki tudja politikailag és katonailag saját sikereként bemutatni a stratégiai vízi út feletti ellenőrzést.
A Fehér Ház korábbi hivatalos összefoglalói azt hangsúlyozzák, hogy Washington célja Hormuz teljes megnyitása a nemzetközi kereskedelmi hajózás előtt, és az amerikai kormány saját diplomáciai és katonai politikáját a hajózási útvonal szabadságának helyreállításaként mutatja be.
Teherán viszont éppen ezt a narratívát vitatja. Az iráni külügy szerint az Egyesült Államok katonai nyomása és az iráni kereskedelmi hajózást érintő intézkedések destabilizálták a térséget. Az iráni álláspont szerint a szoros biztonságát elsősorban a part menti államoknak — mindenekelőtt Iránnak és Ománnak — kell kezelniük, nem pedig az Egyesült Államoknak.
A helyzetet tovább súlyosítják a térségben történt hajózási incidensek. Iráni média pénteken a brit UKMTO közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy egy olajszállító hajót dróntámadás ért Omán közelében, miközben kifelé haladt a Hormuzi-szorosból. A hajó kisebb károkat szenvedett, a legénység tagjai nem sérültek meg. Az iráni beszámoló nem állította, hogy Teherán hajtotta végre a támadást.
A Hormuzi-szoros körüli konfliktus ezért egyszerre katonai, diplomáciai és gazdasági kérdés. Washington szerint a kereskedelmi hajózás szabadságát kell helyreállítani; Teherán szerint viszont előbb az amerikai katonai és gazdasági nyomásnak kell megszűnnie.
A két álláspont jelenleg alig közelít egymáshoz. Miközben Omán közvetítésével tovább zajlanak a tárgyalások egy ideiglenes hajózási rendszer kialakításáról, Irán pénteki üzenete világos volt: egy ománi megállapodás nem jelenti automatikusan a Hormuzi-szoros teljes újranyitását.
Források: IRNA l Press TV l Mehr News l Fehér Ház
