Baka András köztársasági elnök szabálytalan törvényhozási gyakorlatra figyelmeztette az Országgyűlést, miután megvizsgálta a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról szóló törvény elfogadásának körülményeit. Az államfő magát a törvényt aláírta, hogy annak hatálybalépését ne akadályozza, ugyanakkor kifogásolta, hogy a parlament egy túlterjeszkedő módosító javaslatot úgy fogadott el, hogy nem tartották meg az egyébként szükséges általános és részletes vitát. Baka szerint az ehhez adott felmentés formai szempontból megfelelt a szabályoknak, annak tartalmi feltételei azonban nem álltak fenn.
Baka András szerdán aláírta az egyes törvényeknek a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával összefüggő módosításáról szóló, szeptember 22-én elfogadott törvényt, és elrendelte annak kihirdetését. Az államfő azért nem akadályozta a jogszabály hatálybalépését, mert fontosnak tartotta, hogy az abban foglalt rendelkezések mielőbb alkalmazhatóvá váljanak. A törvény elfogadásának eljárását ugyanakkor külön megvizsgálta, és ennek nyomán figyelmeztetéssel fordult az Országgyűléshez.
A probléma egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító javaslat körül alakult ki. Ilyen módosításról akkor beszélünk, amikor a parlamenti eljárás során olyan törvényt is módosítanának, amelyhez az eredetileg benyújtott törvényjavaslat nem nyúlt hozzá. Ennek különösen szigorú eljárási szabályai vannak, éppen azért, hogy a parlamenti képviselők, a szakmai szervezetek és a nyilvánosság megismerhesse és érdemben megvitathassa az újonnan bekerülő szabályokat.
A házszabály alapján egy szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetében újra megnyílik az általános vita, és a javaslat részletes parlamenti tárgyalására is sor kerül. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni: akkor, ha az új módosítás kizárólag arra szolgál, hogy egy korábban nem érintett törvényt technikailag összhangba hozzon az eredeti törvényjavaslattal. Az ilyen eltéréshez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása is szükséges.
Megvolt a kétharmad – Baka szerint azonban ez nem volt elég
A mostani törvény tárgyalásakor a Törvényalkotási Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés valóban megszavazta a felmentést: a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat miatt ne kelljen külön általános és részletes vitát lefolytatni. Az államfő problémája azonban éppen az volt, hogy a kétharmados szavazás önmagában még nem teszi szabályossá az eljárást.
A Sándor-palota közlése szerint a parlament a formai követelményeknek megfelelően megadta ugyan a felmentést, de annak házszabályban meghatározott tartalmi feltételei ténylegesen nem teljesültek. A kivétel csak arra az esetre vonatkozik, amikor az új rendelkezés kizárólag az eredeti törvényjavaslattal való összhang megteremtését szolgálja.
Nem egyetlen esetről beszélt az államfő
A Sándor-palota közleménye szerint az államfő aggályosnak tartja a túlterjeszkedő módosító javaslatokkal kapcsolatban korábban kialakult szabálytalan gyakorlatot, amely ráadásul még Baka hivatalba lépése előtti időszakra nyúlik vissza. Az államfő helyteleníti ennek fenntartását, és arra kérte az Országgyűlést, hogy a jövőben maradéktalanul tartsa be a házszabály követelményeit.
Az államfő egy olyan parlamenti gyakorlatot kifogásolt, amelynek során új, az eredeti előterjesztésben nem szereplő jogszabály-módosítások kerülhetnek be egy törvénybe anélkül, hogy azok a rendes parlamenti vita teljes folyamatán végigmennének.
Miért fontos az általános és a részletes vita?
A Sándor-palota indokolása szerint ezek a garanciák nem csak parlamenti formaságok. Az általános és részletes vita biztosítja, hogy a képviselők megismerhessék és megvitathassák az új szabályozást, valamint lehetőséget teremt arra is, hogy a szakmai és civil szereplők a nyilvánosságon keresztül reagálhassanak a javaslatra.
Baka András a gyermekvédelmi tárgyú törvényt aláírta és kihirdetésre továbbította. A kifogása arra vonatkozott, ahogyan az Országgyűlés a törvény egyik, utólag bekerült részéről döntött.
