Szokatlanul kemény hangú közleményt adott ki kedden délután a Legfőbb Ügyészség. A vádhatóság az elmúlt napok politikai megszólalásaira reagálva közölte: elfogadhatatlannak tart minden olyan nyilatkozatot, amely ügyészek megfélemlítésére, fenyegetésére vagy döntéseik befolyásolására irányul. A közlemény egyetlen politikust vagy pártot sem nevez meg, és hangsúlyosan úgy fogalmaz, hogy a kifogásolt megnyilvánulások „a politikai színtér különböző részeiről” érkeztek.
A Legfőbb Ügyészség kedden 14 óra 39 perckor tette közzé „A Legfőbb Ügyészség reakciója egyes politikusi megnyilvánulásokra” című állásfoglalását. A szervezet szerint az elmúlt hetekben az ügyészség a közéleti érdeklődés középpontjába került, és miközben tiszteletben tartja a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát, szükségesnek tartja egyértelművé tenni az ügyészi szervezet alkotmányos helyzetét és azokat a határokat, amelyeket álláspontja szerint a politikai szereplők sem léphetnek át.
Az ügyészség emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény alapján nem önálló hatalmi ág, ugyanakkor önálló és független alkotmányos szervezet, az igazságszolgáltatás közreműködője. Nincs alárendelve sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak, ennek tiszteletben tartását pedig valamennyi politikai szereplőtől elvárja.
A közlemény szerint az ügyészség kommunikációs lehetőségei eleve korlátozottabbak a politikai szereplőkénél: a vádhatóságnak tényekre és szakmai érvekre kell támaszkodnia, miközben a politikai nyilatkozatok gyakran jóval élesebbek és érzelmekre hatnak.
„Van azonban egy határvonal”
A Legfőbb Ügyészség ezután fogalmazta meg a közlemény legerősebb állítását. Szerinte létezik egy határ, amelyet politikusok sem léphetnek át, az elmúlt napokban azonban ezt több alkalommal is megtették.
A vádhatóság közölte: elfogadhatatlannak tartja az ügyészeket nyíltan vagy burkoltan fenyegető, megfélemlítésükre törekvő, illetve jelenlegi vagy későbbi munkájukkal kapcsolatban nyomás alá helyezni kívánó politikusi megszólalásokat. A szervezet hangsúlyozta, hogy az ügyészséget vagy annak bármely munkatársát érő fenyegető és támadó kijelentéseket visszautasítja, függetlenül attól, melyik politikai szereplőtől érkeznek.
A közlemény időzítése különösen figyelemre méltó. A magyar ügyészség körül az elmúlt hetekben több, egymással párhuzamos konfliktus alakult ki. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban távozott vezetője korábban azt állította, hogy politikailag érzékeny nyomozásokban informális nyomásgyakorlás történt. Kedden újabb nyílt levél került nyilvánosságra tőle, amelyben azt állította: a nyomozás akkori állása szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott feladatot a titkosszolgálatnak az úgynevezett aranykonvoj elfogására. Fürcht állítása nem jogerősen megállapított tény, hanem a volt nyomozó főügyész nyilvánosan megfogalmazott állítása.
A Fidesz erre kedden rendkívül élesen reagált. A párt közleményében azt állította, hogy „az ukrán maffia” embereket fizet Magyarországon, akik az állami szervekbe is beépültek, és azt írta, hogy az általuk ukrán érdekeket szolgálónak és hamisan vádaskodónak nevezett személyek nem kerülhetik el a későbbi felelősségre vonást. A Legfőbb Ügyészség néhány órával később kiadott közleménye ugyanakkor sem ezt a nyilatkozatot, sem Fürcht Pált, sem a Fideszt nem nevezi meg.
Magyar Péter is keményen támadta az ügyészség vezetését
A másik oldalról Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt napokban többször is súlyosan bírálta a Legfőbb Ügyészség jelenlegi és korábbi vezetését. A parlament hétfői rendkívüli ülésén – amelyen az Országgyűlés Hankó Balázs és Seszták Miklós mellett az ő mentelmi jogát is felfüggesztette – Magyar azt kérdezte, ki fogja számon kérni az ügyészség vezetőit az előző tizenhat év miatt. Azt állította, hogy a Fidesz korábban saját hatalmi rendszerének részévé tette az ügyészséget, és több, szerinte megfelelően fel nem tárt ügyet is felsorolt.
A Legfőbb Ügyészség már egy héttel korábban is visszautasította Magyar kritikáját. Akkor azt közölte, hogy döntései kizárólag törvényi és szakmai szempontokon alapulnak, és az ügyészek munkájának mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség. A szervezet akkor azt is hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalommal való korrekt együttműködés nem jelenti azt, hogy szó nélkül hagyja az ügyészeket érő súlyos támadásokat.
A mostani közlemény azonban ennél szélesebbre nyitotta a kört. Már nem Magyar Péter egy konkrét megszólalására válaszol, és nem nevez meg senkit. Éppen ellenkezőleg: azt hangsúlyozza, hogy a politikai színtér különböző részeiről érkeztek olyan megnyilvánulások, amelyek az ügyészség megítélése szerint átlépték a határt.
Mindez olyan pillanatban történik, amikor maga az ügyészi szervezet is rendkívüli helyzetben van. Az Országgyűlés hétfőn másodszor sem választotta legfőbb ügyésszé Baka András köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt: a titkos szavazáson 138 nem szavazat és egy tartózkodás mellett egyetlen képviselő sem támogatta. Baka ezt követően közölte, hogy a lehető leghamarabb új jelöltet állít.
Közben két volt miniszter ellen is büntetőeljárás folyik. Hankó Balázst az NKA pénzeinek felhasználásával összefüggő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt vették őrizetbe, amit a politikus tagad és politikai koncepciós eljárásnak nevez. Seszták Miklós ellen a Volánbuszhoz és más beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós ügyben folyik eljárás; ő szintén tagadja a terhére rótt bűncselekményeket.
A keddi ügyészségi közlemény ezért nem egyszerű intézményi reakció egyetlen politikusi mondatra. Egy olyan időszakban született, amikor egyszerre kerültek felszínre az ügyészség korábbi működését érintő súlyos állítások, indultak eljárások az előző kormány magas rangú politikusaival szemben, és éles bírálatok érik a szervezetet a jelenlegi kormányoldalról és az ellenzékből is.
A Legfőbb Ügyészség most mindkét irányba ugyanazt az üzenetet küldte: az ügyészek munkájának politikai befolyásolására vagy megfélemlítésükre irányuló nyomást nem fogadja el.
Forrás: Legfőbb Ügyészség; Országgyűlés; Fürcht Pál nyílt levele; a Fidesz közleménye; Magyar Péter parlamenti felszólalása
