Rekordmagas negyedéves szintre emelkedett a személyi kölcsönök kibocsátása 2026 második negyedévében. A Magyar Nemzeti Bank szerint az új szerződéskötések értéke március óta folyamatosan nőtt, miközben az átlagosan felvett hitelösszegek is emelkedtek. A személyi kölcsönök felfutása egy szélesebb lakossági hitelbővülés része: a háztartási hitelállomány egy év alatt 19,6 százalékkal nőtt.

A háztartási hitelezés több mint két éve gyorsuló növekedést mutat. Az MNB adatai szerint 2026 júniusának végére a hitelállomány 19,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami jóval magasabb a régiós és az uniós átlagnál. A bővülésben egyszerre játszott szerepet a lakáshitelezés, az Otthon Start program és a személyi kölcsönök erősödése.
Az újonnan megkötött háztartási hitelszerződések értéke az előző év azonos időszakához képest másfélszeresére, több mint 1300 milliárd forintra emelkedett. A fogyasztási hitelezésen belül továbbra is a személyi kölcsönök jelentik a meghatározó tételt, ezek kibocsátása március óta emelkedő pályán van, és a második negyedévben rekordmagas szintet ért el.
Nemcsak a kihelyezett hitelek összértéke nőtt, hanem az átlagosan felvett összeg is. A jegybank szerint a nagyobb személyi kölcsönöket egyre gyakrabban fordítják lakáscélokra, refinanszírozásra és hitelkiváltásra, miközben a meglévő tartozás mellé felvett újabb hitel is egyre gyakoribb.
A hitelfeltételek a második negyedévben lényegében változatlanok maradtak, a személyi kölcsönök átlagos kamatszintje viszont tovább csökkent és a negyedév végére 14,1 százalékra mérséklődött. Ez továbbra is magasabb a lakáshitelek átlagos kamatánál, így a személyi kölcsön a drágább lakossági hiteltípusok közé tartozik.
A bankok közben egyértelműen erősödő keresletet érzékelnek. A hitelezési felmérésben a pénzintézetek nettó 80 százaléka számolt be arról, hogy nőtt az érdeklődés a fogyasztási hitelek iránt, és arra számítanak, hogy ez az élénk kereslet az év további részében is fennmaradhat.
Az MNB azt is jelezte, hogy a személyihitel-adósok kockázatossága egyelőre mérsékelt maradt. A hitelfelvevők jövedelmi terheltsége nem nőtt érdemben, vagyis a gyorsuló hitelfelvétel eddig nem járt együtt a kockázatosabb ügyfelek látványos térnyerésével. A második negyedév adatai erős lakossági hitelkeresletet, növekvő átlagos hitelösszegeket és rekordmagas személyikölcsön-kibocsátást mutatnak.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
