Üdv a Mozi | Tech | Streamzóna világában!
Bakonyi Tibor vagyok – az Esti Hírlap főprogramozója és biztonságtechnikai szakértője.
Nálam a popcorn már pattog, a streaming betölt, a mobil a zsebemben – és itt kezdődik minden, ami film, tech és digitális világ. Ebben a rovatban én válogatom a témákat: legyen szó mozipremierekről, technológiai áttörésekről vagy streaminges különlegességekről, úgy állok hozzájuk, mint zenész a legjobb dallamhoz – érzékkel, őszinteséggel és kíváncsisággal.
Programozóként én tartom mozgásban az Esti Hírlap digitális motorját. Emellett biztonsági szakértőként gondoskodom róla, hogy az olvasóink adatai és élményei biztonságban legyenek. De nem csak a háttérrendszerek világában mozgok otthonosan: művészi vénám és zenei múltam segít abban, hogy egy film vagy egy app mélyebb rétegeit is meglássam – azt is, amitől valóban működik.
Ez a rovat nem reklám, nem PR-csatorna. Itt nem mást ismétlek, hanem elmondom, mit gondolok. Emberközeli, lényeglátó iránytűt kínálok a digitális kultúrához – egy olyan világban, ahol jó, ha tudjuk, merre van előre.
bakonyi@estihirlap.hu
A világ szeme szeptember végén New Yorkra szegeződik. A Lincoln Center vásznai előtt három héten át olyan történetek peregnek majd, amelyek nemcsak a filmművészetet, hanem a kortárs világpolitika és kultúra pulzusát is megmutatják. A 63. New York-i Filmfesztivál (NYFF) szeptember 26. és október 13. között újra bebizonyítja, hogy a mozi nem pusztán iparág, hanem gondolkodásmód, nyelv és társadalmi tükör.
A bolygónk felszíni óceánjai mellett létezhet egy másik, sokkal rejtélyesebb vízvilág is – csak éppen nem láthatjuk. A tudósok szerint a Föld mélyében, több száz kilométerrel a talajszint alatt olyan mennyiségű víz található, amely többszörösen meghaladhatja a felszíni óceánok össztérfogatát. Ez a víz azonban nem tengerekben vagy tavakban hullámzik, hanem ásványok kristályszerkezetébe zárva rejtőzik.
A mesterséges intelligencia már nem csak a jövő ígérete – itt van velünk a mindennapokban, és szinte minden területen képes megkönnyíteni az életünket. Sokan csak a ChatGPT-t ismerik, pedig rengeteg más eszköz is létezik, amelyek segítségével gyorsabban, hatékonyabban és kreatívabban intézhetjük a feladatainkat. Most bemutatok nektek néhány hasznos AI-megoldást, amelyek túlmutatnak a legismertebb chatboton, és valódi segítséget nyújthatnak a hétköznapokban – legyen szó munkáról, tanulásról, alkotásról vagy akár a bevásárlásról.
Képzeld el, hogy minden reggel ugyanúgy nyitod fel a laptopod. Gépelsz, bankolsz, belépsz, fizetsz, dolgozol. Közben pedig azt hiszed, a géped veled van – és csak veled. A valóság azonban, mint kiderült, ennél jóval törékenyebb.
Van egy pillanat az Echo Valley című filmben, amit azóta sem tudok kiverni a fejemből. Nem egy véres fordulat. Nem egy hangos összeomlás. Egy láb. Egyetlen talp, amely lassan leér a padlóra. És valami mégis megremeg bennem ettől a mozdulattól.
A mesterséges intelligencia (MI) gazdaságformáló hatása világszinten már nem spekuláció, hanem reálisan számított lehetőség. A kérdés az: Magyarország szereplője vagy csak nézője lesz ennek a történelmi léptékű átalakulásnak? A válasz most íródik – és felelős döntések kellenek hozzá.
Nem minden ajtó zárható be. Vannak kapuk, amiket nem kíváncsiságból nyitottunk ki, hanem mert muszáj volt. Túl nagy volt a csend. Túl hangos a bűntudat. Túl sok a kimondatlan ima.
Egy új AI-szereplő emelkedik Európában – gyakorlati megoldásokkal, hype nélkül
Miközben a világ az AI-óriások versenyét figyeli, és a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták a politikától a technológiai konferenciákig mindenhová begyűrűznek, egy viszonylag csendes bejelentés jelenthet fordulópontot: az OpenAI Norvégiában építi meg első európai AI-gigagyárát.
Történelmi áttörést ért el a Toshiba Europe kutatócsoportja: 254 kilométeren keresztül sikerült kvantumtitkosított adatokat küldeniük Németországban, egy teljesen hétköznapi, élő optikai kábelen. Ez azt jelenti, hogy a tudomány most először bizonyította be: a feltörhetetlen adatátvitel nemcsak elmélet, hanem már működő valóság – és mindehhez nem volt szükség laboratóriumra vagy különleges berendezésekre.
Egy alagsorban született fiúból lett a világ egyik leggazdagabb embere. Egy pesti grundokról indult történet, amely ma már milliárd dolláros tranzakciók nyomvonalán halad. Thomas Peterffy – eredeti nevén Péterffy Tamás – nem csupán meggazdagodott. Ő feltalált valamit. Egy új világot. A digitális Wall Streetet.
A bemutató után néhány nappal Stanley Kubrick meghalt. Hirtelen. Váratlanul. Egyes elméletek szerint a filmje miatt. Hogy voltak, akik nem akarták, hogy ez a történet ennyire nyíltan beszéljen bizonyos dolgokról. Hogy a "Tágra zárt szemek" nem csak egy szexuális és pszichológiai dráma, hanem egy tükröt tartó, leleplező mű – amely túl közel ment a tűzhöz.