Miközben a világ az AI-óriások versenyét figyeli, és a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták a politikától a technológiai konferenciákig mindenhová begyűrűznek, egy viszonylag csendes bejelentés jelenthet fordulópontot: az OpenAI Norvégiában építi meg első európai AI-gigagyárát.
A projekt neve: Stargate Norway.
100 000 GPU egy norvég völgyben
Ami elsőre science fictionnek hangzik, valójában hideg számítás és infrastruktúra. Az OpenAI – a ChatGPT-t is fejlesztő amerikai kutatóintézet és vállalat – a norvég Aker ASA és a brit Nscale technológiai cég együttműködésével egy olyan adatközpontot hoz létre, amely már a tervezés szintjén is szuperlatívuszokban mérhető:
-
100 000 NVIDIA GPU-t fogad majd be
-
akár 520 MW teljesítményig bővíthető infrastruktúrával
-
és teljes egészében vízenergián alapul
A helyszín: Narvik környéke, ahol az északi természet találkozik a hideg, tiszta energiával – és mostantól a világ egyik legfejlettebb AI-rendszerének hátterével is.
Miért fontos ez?
Európai szinten ez lesz az első olyan létesítmény, amely nem csak adattárolásra vagy felhőalapú szolgáltatásokra készül, hanem kifejezetten AI-modellek futtatására.
A projekt az „OpenAI for Countries” kezdeményezés része, amely célja, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán amerikai és kínai központokban fejlődjön, hanem regionális autonómiát és hozzáférést is biztosítson.
Ez azt jelenti: ha egy kormány vagy kutatóintézet AI-infrastruktúrát keres Európában, nem kell többé Kaliforniába vagy Dubajba tekintenie.
Kik állnak mögötte?
A norvég Aker egy energiaipari óriás, amely az utóbbi években nyitott a zöld technológiák felé, az Nscale pedig épp az ilyen „AI-ready” adatközpontokra specializálódott. Az OpenAI ebben az együttműködésben főként az architektúra, az AI-mérnöki know-how és a partnerek közötti koordináció szerepét vállalja.
A projekt teljes értéke meghaladhatja az 1 milliárd dollárt, és a cél az, hogy 2026-ra már működőképes legyen – épp akkor, amikorra a világ AI-kereslete eléri a következő robbanáspontját.
És miért fontos nekünk?
Mert Európa nem szeretne lemaradni. A „Stargate Norway” nem csak egy újabb adatközpont, hanem egy stratégiai jelzés is, hogy a mesterséges intelligenciáért folyó versenyben Európa – ha nem is a frontvonalban – de saját utat keres. És ha az OpenAI valóban hosszú távra tervez a kontinensen, annak hatása lesz a kutatásra, a szabályozásra, sőt, a munkaerőpiacra is.
A magyarországi döntéshozók és fejlesztők számára ez azt jelenti: az AI-hatalmi térkép újra rajzolódik, és most nem Kaliforniára vagy Pekingre kell nézni, hanem Narvikra.