Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Van egy hely, ahol tíz napra minden lelassul. Ahol ismeretlenek köszönnek egymásnak mosolyogva, ahol egy kávészünet könnyen mély beszélgetéssé válik egy padon ülve, és ahol a művészet nem keretek közé zárva jelenik meg, hanem természetesen lélegzik a tájjal, a házfalakkal, az emberekkel együtt. Ez a hely: a Művészetek Völgye. És most újra itt van.

Több információ szerint 2025 júliusában egy magyarországi geotermikus fűtési rendszer vált célpontjává egy nemzetközi kibertámadásnak, amelyet a SECTOR16 nevű, orosz hátterű hackercsoport vállalt magára. A támadók állítólag behatoltak a rendszer SCADA-alapú vezérlőfelületére, és nyilvánosságra hozták a hozzáférés során megszerzett műszaki adatokat és képernyőképeket.

A legtöbben, amikor félvezetőkről, chipekről vagy technológiai innovációról olvasunk, a jövőbe tekintünk: gyorsabb telefonok, okosabb autók, még kompaktabb gépek. De most egy olyan problémára bukkantam, ami sokkal kevésbé látványos, mégis az egész iparág alapjait rengetheti meg. És őszintén: megdöbbentett.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét. Ez az új rendszer nemcsak a hazai kutatás-fejlesztést helyezi új alapokra, hanem regionális szinten is komoly technológiai előrelépést jelent. Az 1,75 petaflop számítási kapacitású gép a mesterséges intelligencia, a nyelvtechnológia, a genetika, a kémiai szimulációk és a közlekedési modellek kutatása során kap majd kulcsszerepet.

Vannak filmek, amelyek nem feltétlenül harsányak, nincsenek tele fordulatokkal, mégis percek alatt belopják magukat az ember bőre alá. A Sentimental Value pontosan ilyen: egy csendes, finoman építkező történet családról, elengedésről és arról, hogyan próbálunk valamit újraépíteni azokkal, akiket talán már túlságosan jól ismerünk.

Képzeld el, hogy egy srác, aki tegnap még headshottal vitte a meccset a Warzone-ban, ma már egy multinacionális biztosító rendszerei között sétálgat – nem, nem mint ügyfél. A Scattered Spider nevű hacker-csoport tagjai ugyanis nem klasszikus kapucnis zsenik, hanem 17–25 éves gamerek, akik a kontroller mellől csúsztak át a kiberbűnözés világába. Most pedig amerikai, brit, kanadai és ausztrál cégek IT-osztályain verik a fejüket az asztalba miattuk.

Az idei Cannes Filmfesztivál egyik különleges bemutatója számomra egyértelműen Ethan Coen legújabb filmje, a Honey Don’t! volt, amely a Midnight Screenings szekcióban debütált. Egy sötéten szórakoztató detektívtörténet, amely egyszerre idézi meg a klasszikus B-filmek világát és játszik el a noir vígjáték stílusjegyeivel.

Az utóbbi években egyre több szó esik a mesterséges intelligencia fejlődéséről, annak hatásairól a munkavégzésre, oktatásra, kreatív iparra – de van egy olyan terület, amelyről alig hallani, mégis talán az egyik legnagyobb kérdést veti fel: a valós idejű megfigyelés.

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb hír mostanában, amiről itthon szinte senki nem számolt be. Az ELTE kutatói kifejlesztettek egy olyan rendszert, ahol 100 drón képes önállóan, központi irányítás nélkül mozogni és egymással kommunikálni. Ez nem csak technikai bravúr, hanem valami, ami tényleg a jövőt vetíti előre.

Napok óta figyelem a kiszivárgott képeket, apróbb hírmorzsákat, és most végre biztos: július 9-én New Yorkban érkezik a Galaxy Unpacked 2025, ahol a Samsung bemutatja legújabb generációs hajlítható készülékeit. És igen, engem is elkapott a tech-láz.