Megosztás az X-en
Az elmúlt napokban ismét nagy port kavart a nyugdíjkorhatárról szóló vita. Egyes sajtófelületeken megjelent a hír, hogy a korhatárt 69 évre emelnék – sokan ezt kész tényként értelmezték. A valóság azonban árnyaltabb: Magyarországon jelenleg továbbra is 65 év a nyugdíjkorhatár, és nincs hivatalos kormányzati döntés annak megemeléséről.
Miért került elő a 69 év?
A szám nem a magyar jogszabályokból ered, hanem nemzetközi szervezetek – például az OECD – hosszú távú modellezéseiből. Ezek azt vizsgálják, hogyan lehetne fenntartani a nyugdíjrendszereket a jövőben, amikor egyre több a nyugdíjas és kevesebb az aktív dolgozó. Az előrejelzések szerint, ha a várható élettartam tovább nő, akkor 2060–2070 környékén valóban felmerülhet a 69 éves korhatár.
Mi a helyzet most Magyarországon?
-
Jelenleg a nyugdíjkorhatár: 65 év.
-
Ez a szám régóta rögzített, és a kormány részéről nem érkezett hivatalos bejelentés annak emeléséről.
-
A társadalmi vita ugyanakkor zajlik: egyes szakértők szükségesnek tartanák a rendszer átalakítását, mások inkább a nyugdíj-megtakarítások ösztönzésében látják a megoldást.
Európai kitekintés
Az EU több országában valóban napirenden van a korhatár emelése. Hollandiában, Németországban vagy Finnországban már most is működnek olyan mechanizmusok, amelyek az élettartam növekedéséhez igazítják a nyugdíjba vonulás korát. Ez azonban országonként eltérő, és sokszor politikai viták kereszttüzében áll.
Mi várható a jövőben?
A 69 év tehát nem egy meghozott döntés, hanem egy lehetséges jövőbeli forgatókönyv. Fontos különbséget tenni a javaslatok és a hivatalos jogszabályok között. A következő évtizedekben a vita valószínűleg tovább éleződik majd: miközben a demográfiai trendek nyomást gyakorolnak a rendszerekre, a társadalom részéről komoly ellenállás várható egy ilyen radikális lépés esetén.