Megosztás az X-en
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma bejelentette: október végétől megszűnik a munkavállalói engedélyek automatikus meghosszabbítása. A döntés több százezer külföldi dolgozót érinthet, köztük indiai és latin-amerikai szakembereket is, akik eddig ideiglenes státuszban dolgoztak az USA-ban. A lépés új fejezetet nyit az amerikai bevándorlási és munkaerőpiaci szabályozásban – és komoly bizonytalanságot hozhat a globális munkaerőpiacra.
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security, DHS) új szabályozást jelentett be, amely szerint 2025. október 30. után a munkavállalói engedélyek (EAD – Employment Authorization Document) érvényessége nem hosszabbodik meg automatikusan. A döntés lényegében megszünteti azt a rendszert, amely eddig ideiglenesen lehetővé tette a munkavállalók számára, hogy dolgozhassanak, amíg új engedélyük elbírálás alatt állt.
A változás több százezer külföldi munkavállalót érinthet, köztük indiai, mexikói, kínai és latin-amerikai állampolgárokat, akik az Egyesült Államokban legálisan, de ideiglenes státuszban dolgoznak.
Mi változik pontosan?
Eddig az EAD-t kérelmezők – például H-1B vízummal, menekültstátusszal vagy zöldkártya-folyamatban lévő státusszal rendelkező személyek – automatikusan további 180 napra meghosszabbíthatták munkavállalási jogukat, amennyiben időben beadták a megújítási kérelmet.
A most bevezetett módosítás értelmében ez az automatikus hosszabbítás megszűnik, és minden kérelmet külön elbírálás alá vonnak.
Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság nem dönt a lejárat napjáig, a kérelmező ideiglenesen nem dolgozhat, amíg az új engedélyt meg nem kapja.
A DHS közlése szerint a lépés célja a „folyamatok átláthatóságának növelése és a jogi státusz pontosítása”. Azonban a munkaerőpiaci szakértők attól tartanak, hogy a döntés tömeges munkahelyvesztéseket és adminisztratív káoszt idézhet elő a munkaadók körében.
Kiket érint leginkább?
Az Egyesült Államokban több mint 1,2 millió munkavállaló rendelkezik EAD-engedéllyel.
Közülük több százezren indiai és latin-amerikai származásúak, akik jellemzően az informatikai, egészségügyi, logisztikai és szolgáltatási szektorban dolgoznak.
Az indiai IT-szektor képviseletei már korábban is jelezték, hogy a vízum- és engedélyezési rendszer lassúsága miatt sok tehetséges szakember kényszerül elhagyni az országot.
A mostani döntés ezt a folyamatot tovább erősítheti.
„Ez a változás nemcsak a külföldi dolgozókat érinti, hanem az amerikai cégeket is, amelyek ezekre a szakemberekre támaszkodnak. Egy engedélyezési csúszás akár hónapokra leállíthat projekteket” – mondta egy bevándorlási ügyekre szakosodott washingtoni ügyvéd.
Munkaerőpiaci hatások és aggodalmak
A döntés időzítése sem véletlen: az amerikai gazdaságban jelenleg munkaerőhiány mutatkozik bizonyos ágazatokban, miközben a kormány igyekszik csökkenteni az illegális bevándorlást és szigorítani a vízumrendszert.
A kritikusok szerint azonban ez az intézkedés pont az ellenkező hatást válthatja ki — törvényesen dolgozó embereket sodorhat a bizonytalanságba.
A vállalkozói szféra is aggodalmát fejezte ki. Az amerikai Kereskedelmi Kamara (U.S. Chamber of Commerce) szerint a DHS döntése bizonytalanságot teremt a munkaerőpiacon, és arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy inkább más országokban – például Kanadában vagy az EU-ban – keressenek lehetőséget.
Nemzetközi visszhang
A bejelentés után több ország – köztük India és a Fülöp-szigetek – külügyminisztériuma is jelezte, hogy figyelemmel kíséri a döntés hatásait, és konzuli támogatást biztosít az érintett állampolgároknak.
Az Európai Unió részéről Brüsszel is jelezte: „a globális munkaerőáramlás szoros nemzetközi koordinációt igényel, különösen a technológiai és egészségügyi ágazatokban.”
Elemzői vélemények
A döntés mögött a szakértők szerint politikai és gazdasági motivációk is állhatnak. A 2026-os választási év közeledtével a migrációs politika újra központi témává vált az Egyesült Államokban.
Egyes elemzők úgy látják, hogy a DHS lépése politikai üzenet a bevándorlás szigorításáról, miközben a gazdaságilag indokolt munkaerőmozgást is fékezheti.
Az amerikai munkavállalási engedélyek automatikus hosszabbításának megszüntetése jelentős fordulat a bevándorlási rendszerben.
A döntés rövid távon jogi bizonytalanságot és munkaerőpiaci feszültségeket okozhat, hosszabb távon pedig átalakíthatja a nemzetközi munkaerő-áramlás irányait.
Az Egyesült Államok most egyensúlyt próbál találni a bevándorlás ellenőrzése és a gazdasági szükségletek között – a következő hónapokban kiderül, hogy ez a szigorítás inkább erősíti vagy gyengíti az ország munkaerőpiacát.
A kép csak szemléltető jellegű.