Hétfő hajnalban robbanások rázták meg a Krím félszigeten található Feodoszija térségét, ahol egy olajraktár gyulladt ki. Az orosz hatóságok közlése szerint drónok okozták a tüzet, de az ukrán fél hivatalosan nem vállalta a támadást. Ezzel egyidőben az oroszországi Dzserzsinszk városában is tűz keletkezett egy ipari robbanóanyagokat gyártó üzemben.
A krími robbanás részletei
Az oroszországi Krím félsziget Feodoszija városában hétfőn hajnalban robbanások hallatszottak, majd tűz ütött ki egy helyi olajraktárban. Az orosz hatóságok szerint dróntámadás történt, amelynek célpontja a novofedorovkai repülőtér és a környező infrastruktúra volt.
A közösségi médiában megjelent videókon lángoló üzemanyagtartályok láthatók, de a kár mértékéről és a sérültekről egyelőre ellentmondásos információk érkeztek.
Az ukrán hadvezetés nem erősítette meg a támadást, de korábban jelezte, hogy „a megszállt területeken található katonai létesítmények legitim célpontnak számítanak”.
Tűz Dzserzsinszkben
Szinte ugyanebben az időben tűz ütött ki az oroszországi Dzserzsinszk városában, ahol robbanóanyagokat előállító üzem működik.
A helyi hatóságok szerint a tüzet gyorsan megfékezték, és nem történt súlyos sérülés, ugyanakkor a környéken élők több robbanásról számoltak be.
Független források, köztük a United24 és a The Moscow Times, arról írtak, hogy a gyár egyes részei megsérülhettek, és a termelés átmenetileg leállt, de az esemény pontos körülményei még nem tisztázottak.
Háttér: hosszú hatótávolságú drónok és rakéták fejlesztése
Ukrajna az utóbbi hónapokban több, saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú drónt mutatott be, amelyek akár több ezer kilométert is képesek megtenni.
A nyugati szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, mivel ezeknek a rendszereknek a valódi hatótávolságát és pontosságát nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Korábban az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint az úgynevezett FP-5 „Flamingo” nevű cirkálórakéta elméleti hatótávja akár 3 000 kilométer is lehet, de eddig nincs hiteles bizonyíték arra, hogy ilyen távolságban bevetették volna.
Nemzetközi reakciók
A támadásokról egyelőre nincs hivatalos állásfoglalás sem Kijev, sem Moszkva részéről.
A nemzetközi sajtóban megjelent elemzések szerint a drónok egyre nagyobb szerepet játszanak a háborúban, különösen az infrastruktúra elleni célzott támadásokban.
A nyugati hírszerzési források szerint az ukrán drónképességek fejlődése „meghosszabbíthatja az orosz hátország sebezhetőségét”, ugyanakkor az ilyen támadások feszültségnövelő hatással is járhatnak.
A hétfői események azt mutatják, hogy az orosz–ukrán háború továbbra is intenzív szakaszban van, és a frontvonalakon túl is folytatódnak a célzott csapások.
Feodoszija és Dzserzsinszk esete egyaránt rávilágít arra, hogy a drónháború új szintre lépett, miközben mindkét fél információs háborút is folytat – ezért a jövőben is kulcsfontosságú lesz a független, ellenőrzött tényekre támaszkodó tudósítás.