Megosztás az X-en
Ellentétes irányú folyamatok rajzolódnak ki az európai gazdaságban: miközben a baromfihús iránti kereslet tovább nő, az árak átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, az új teherautók és furgonok regisztrációja viszont közel tíz százalékkal visszaesett. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszeripar még tartja magát, ám a szállítási és ipari szektor lassulása a gazdaság mélyebb szerkezeti változását jelezheti.
Az Európai Unió gazdaságában ellentétes irányú folyamatok figyelhetők meg: miközben az élelmiszer-kereslet, különösen a baromfi iránti fogyasztás tovább növekszik, addig az új teher- és áruszállító járművek regisztrációja jelentős mértékben visszaesett. A két trend együttesen azt mutatja, hogy a kontinens gazdasága strukturális átalakuláson megy keresztül – a fogyasztói szokások és a logisztikai láncok egyaránt változnak.
Baromfiár-robbanás az élelmiszerpiacon
A European Commission legfrissebb előrejelzése szerint az EU-tagállamokban a baromfitermékek iránti kereslet 2025 harmadik negyedévében tovább erősödött. Az árak éves szinten átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, amit a takarmányköltségek, az energiaárak és a munkaerőhiány is felerősített.
A szakértők szerint a baromfi továbbra is a legkeresettebb fehérjeforrás Európában, mivel ára még így is alacsonyabb, mint a sertés- vagy marhahúsé. Emellett a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak: a csirkehús előállítása kevesebb vizet és földet igényel, így a fogyasztók környezetbarátabb választásnak tekintik.
„Az európai fogyasztók egyre tudatosabban választanak: keresik a hazai, nyomon követhető eredetű, de megfizethető élelmiszereket. A baromfi ebben a kategóriában stabilan vezet” – fogalmazott egy brüsszeli agrárpiaci elemző.
Visszaesés a járműiparban és a logisztikában
Ezzel szemben az autóipari és szállítási szektor már kevésbé derűlátó.
Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetsége) adatai szerint az új teherautók regisztrációja 9,8 százalékkal, a könnyű haszongépjárműveké (furgonok) pedig 8,2 százalékkal csökkent az év első három negyedévében.
A visszaesés több tényező együttes hatásának tudható be:
a magas kamatok és szigorodó finanszírozási feltételek miatt sok vállalat elhalasztja a járműbeszerzéseket;
a digitalizáció és az elektromos járművekre való átállás átalakítja a piacot;
az áruszállítási volumenek stagnálása a fogyasztás lassulására utal.
A gyártók számára ez komoly kihívás: miközben növelniük kell az elektromos és alacsony kibocsátású modellek arányát, a kereslet gyengülése miatt csökken a termelési volumen és a profitabilitás is.
Kettős üzenet a gazdaság számára
Az egyik oldalon a mezőgazdaság és élelmiszeripar stabilizáló erőként működik, hiszen az alapvető élelmiszerek iránti kereslet nem csökken még nehezebb gazdasági időszakokban sem. A másik oldalon azonban a logisztikai és ipari szektor lassulása figyelmeztető jel: a gazdaság egyes ágazatai már a kereslet visszaesésére és a beruházások halasztására reagálnak.
A közgazdászok szerint a két tendencia egymást is befolyásolhatja: ha az áruszállítás költségei nőnek, az tovább emelheti az élelmiszerárakat, ami közvetve újabb inflációs nyomást jelenthet.
Mi következhet?
Az Európai Bizottság szerint a következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy az ellátási láncok alkalmazkodni tudnak-e a megváltozott fogyasztói igényekhez. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság irányába történő elmozdulás ugyan hosszú távon szükséges, de rövid távon gazdasági feszültségeket hozhat.
Magyarországon a szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági és logisztikai ágazatok összehangolt támogatása nélkül könnyen ellátási zavarok alakulhatnak ki – főként az exportorientált élelmiszeriparban.
Az európai gazdaság 2025 őszén kettős képet mutat: miközben az élelmiszerpiac dinamikusan növekszik, a szállítási és ipari ágazatok lassulnak. A trendek együttesen jelzik, hogy Európa gazdasága szerkezeti átalakulás előtt áll, ahol a termelés, fogyasztás és logisztika új egyensúlyt keres.