NASA Curiosity marsjárója olyan szerves molekulákat azonosított a Marson, amelyeket korábban még nem mutattak ki a bolygón. Fontos jel, hogy a Mars ősi kőzeteiben olyan kémiai nyomok őrződhettek meg, amelyek segíthetnek megérteni, lehetett-e valaha lakható a vörös bolygó
A Mars újra adott valamit a tudósoknak, ami nem válasz, inkább egy nagyon izgalmas kérdés. A NASA Curiosity marsjárója szerves molekulákat talált a Gale-kráter egykori tómedrében, köztük olyan vegyületeket is, amelyeket eddig még nem azonosítottak a bolygón. A NASA Jet Propulsion Laboratory közlése szerint a mintában 21 széntartalmú molekulát mutattak ki, közülük hét most először került elő marsi környezetből.
A szerves molekulák lehetnek biológiai eredetűek, de keletkezhetnek geológiai folyamatokban, vagy akár meteoritokkal is érkezhetnek egy bolygóra. A Mars több milliárd éves múltjából olyan kémiai nyomok maradhattak fenn, amelyekről sokáig azt gondolták, a bolygó zord felszíni viszonyai miatt könnyen megsemmisülhetnek.
A Curiosity a Gale-kráterben dolgozik, amelyről a kutatók úgy tartják, hogy egykor víz boríthatta. Ez azért fontos, mert a víz, a szerves molekulák és a megfelelő kémiai környezet együtt azok közé a feltételek közé tartoznak, amelyeket az élet lehetőségének vizsgálatakor keresnek.
A Guardian beszámolója szerint a mostani eredmények olyan 3,5 milliárd éves anyagok megőrződésére utalhatnak, amelyek a Mars korai, sokkal kedvezőbb korszakából származhatnak. Akkor a bolygón folyékony víz, vastagabb légkör és a mainál barátságosabb felszíni viszonyok is lehettek. A kutatók jelenleg vizsgálják, hogy ezek a molekulák mennyire összetettek, honnan származnak, és találhatók-e hasonló nyomok mélyebben is.
Az Európai Űrügynökség Rosalind Franklin rovere a tervek szerint mélyebbre tud majd fúrni, mint a Curiosity. A mostani felfedezés izgalmas állítás, hogy a Mars még mindig őriz valamit a múltjából.
Forrás: NASA/JPL, The Guardian
