Irán és Omán „nagyon közel” került ahhoz, hogy megállapodjon a Hormuzi-szoroson átvezető új hajózási útvonalról – közölte szombaton Abbas Araghchi iráni külügyminiszter. Ettől azonban még nem nyílik meg automatikusan a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala. Teherán már nem fogadja el a háború előtti rendszert, az Egyesült Államoktól pedig külön engedményeket követel, miközben Omán egy biztonságos és nemzetközileg használható hajózási rendet próbál összehozni.
Araghchi szerint Irán és Omán már az új útvonal kialakításáról tárgyal, és a megállapodás közel van. Az iráni külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy Teherán nem akar visszatérni a korábbi Traffic Separation Scheme-hez, vagyis ahhoz az évtizedeken át használt hajózási rendszerhez, amely elkülönített be- és kihajózási sávokkal vezette át a kereskedelmi forgalmat Hormuzon. Egyelőre ideiglenes útvonalról beszélnek, mert egy végleges új rendszer kidolgozása Araghchi szerint komoly technikai és jogi munkát igényel.
Ez egybevág azzal, amit az iráni külügy már a héten közölt. Kazem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes szerint a készülő iráni–ománi megállapodás nem a szoros egyszerű újranyitását jelenti, hanem egy új hajózási modellt, amely eltér az elmúlt mintegy hatvan év gyakorlatától. A tervek szerint a kereskedelmi útvonal jelentős része iráni felségvizeken haladna át. Az is nyitott kérdés, hogy Teherán kér-e majd pénzt az áthaladó hajóktól: erről Gharibabadi szerint a legfelsőbb iráni vezetés dönt, és az amerikai magatartást is figyelembe veszik.
Omán álláspontja ennél jóval kevésbé konfrontatív. Maszkat és Teherán már júniusban közösen rögzítette, hogy Hormuznak biztonságos és nyitott nemzetközi hajózási útvonalnak kell maradnia, miközben mindkét parti állam szuverenitását tiszteletben kell tartani. A két külügyminisztérium közös munkacsoportot állított fel, amely nemcsak a hajózás jövőbeni irányításáról tárgyal, hanem a nyújtott szolgáltatásokról és azok költségeiről is. A megállapodás kialakításába más Öböl menti államokat és érintett feleket is bevonnának.
Omán nem Irán és Washington között közvetít, maga is a Hormuzi-szoros parti állama, ezért közvetlen szereplője annak, hogyan nézhet ki az új rendszer. Maszkat egyszerre próbálja megőrizni Irán felségjogait és azt a nemzetközi hajózási szabadságot, amely nélkül a világ kereskedelmi flottájának jelentős része nem fog visszatérni a szorosba.
Irán külön számlát nyújtott be Washingtonnak
Araghchi szombaton egy másik feltételt is hozzátett: szerinte Hormuz tényleges újranyitásához az Egyesült Államoknak rendeznie kell azt, amit Teherán az Iszlámábádi Memorandum megsértésének tekint. Az iráni külügyminiszter már nem pusztán ománi–iráni hajózási kérdésként beszélt a szorosról, hanem összekötötte azt a Washingtonnal fennálló nagyobb vitával.
Iran and Oman are close to agreeing a temporary transit route through the Strait of Hormuz, but the waterway will not reopen until the United States compensates for its "violations" of the Iran-US memorandum of understanding, Foreign Minister Abbas Araghchi said on Saturday. pic.twitter.com/MDzobrt6ZN
— Iran International English (@IranIntl_En) August 8, 2026
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szerint Irán és Omán közel áll az ideiglenes hormuzi útvonalról szóló megállapodáshoz, de a szoros nem nyílik meg addig, amíg Washington nem rendezi az Irán által kifogásolt amerikai lépéseket. Forrás: Iran International / X
Az Iszlámábádi Memorandum az amerikai–iráni konfliktus lezárásának egyik alapdokumentuma lett. A júniusban nyilvánosságra került szöveg szerint az Egyesült Államoknak fokozatosan fel kellett volna oldania az iráni kikötők tengeri blokádját, Irán pedig cserébe szabad kereskedelmi áthaladást biztosított volna Hormuzon egy hatvan napos tárgyalási időszak alatt. Most Teherán azt állítja, Washington nem teljesítette maradéktalanul a vállalásait.
És ebben a keményebb iráni álláspontban a Forradalmi Gárda sem hagyott sok helyet a félreértésnek. Hossein Mohebi, az IRGC szóvivője szombaton azt mondta: a Hormuzi-szoros újranyitása nem az Irán és Omán közötti tárgyalások eredményétől függ, hanem attól, hogy az Egyesült Államok elfogadja-e Teherán feltételeit.
Ez fontos különbség. Irán és Omán megállapodhat arról, hol és milyen szabályok szerint közlekedjenek a hajók, de Teherán szerint ettől még nincs megoldva az amerikai–iráni konfliktus.
Washington a blokád feloldását tette az asztalra
Az Egyesült Államok közben ugyancsak azt jelzi, hogy van tér az alkura. Egy amerikai kormányzati tisztviselő pénteken azt mondta: Washington hamarosan iráni–ománi megállapodásra számít, és ha az valóban akadálytalan kereskedelmi hajózást eredményez, az Egyesült Államok kész feloldani az iráni kikötők blokádját.
Csakhogy az amerikai és az iráni mondatok között még mindig van távolság. Washington szabad kereskedelmi áthaladást akar. Irán új rendszert akar, nagyobb saját ellenőrzéssel, és nem zárja ki az áthaladáshoz kapcsolódó díjakat sem. Omán közben olyan konstrukciót próbál kialakítani, amelyet a hajózási társaságok, a biztosítók és a térség országai is elfogadnak.
A megállapodás valóban közel lehet, de a megállapodásnak két része van. Az egyik az Irán és Omán között készülő új hormuzi hajózási rend. A másik a Teherán és Washington közötti politikai alku, amely eldöntheti, valóban visszatérhet-e a normális kereskedelmi forgalom.
És miközben erről tárgyalnak, szombat hajnalban ismét rakéta talált el egy kereskedelmi hajót Hormuzban.
Forrás: IRNA l Ománi Külügyminisztérium l Iran International l Reuters
