Már a 2025 márciusában tragikus balesettel végződő újdörögdi kiképzés előtt jelezték a katonák, hogy nem javasolják éles kézigránátok használatát – erről Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszélt az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának zárt ülésén. A kiképzésen egy kormánytisztviselőként dolgozó önkéntes tartalékos nő kezében robbant fel a gránát, életveszélyesen megsérült, mindkét kezét elvesztette. Az ügyben indított büntetőeljárást korábban megszüntették, a honvédelmi tárca azonban később új belső vizsgálatot rendelt el.
A miniszter bizottsági beszámolójából most új részlet vált ismertté: a kiképzésben részt vevő katonák a gyakorlat előtt jelezték, hogy szakmailag nem tartják indokoltnak az éles kézigránát használatát. A feladatot ennek ellenére végrehajtották. Ruszin-Szendi Romulusz szerint ennek körülményeit a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata is feltárta.
A baleset 2025. március 21-én történt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, egy önkéntes tartalékosok számára tartott kiképzésen. A gyakorlat során egy résztvevő kezében felrobbant az éles kézigránát. A nő mindkét kezét elvesztette, valamint súlyos arc- és testsérüléseket szenvedett. A közelében tartózkodó kiképző katona is megsérült. Az eset után a Központi Nyomozó Főügyészség irányításával büntetőeljárás indult. A nyomozók azt vizsgálták, történt-e olyan szakmai vagy biztonsági szabályszegés, amely büntetőjogi értelemben kapcsolatba hozható a balesettel.
A nyomozás során szabálytalanságokat is feltártak. Az ügyészség későbbi közlése szerint ugyanakkor nem lehetett olyan közvetlen okozati kapcsolatot bizonyítani a feltárt mulasztások és a robbanás között, amely megalapozta volna valakinek a büntetőjogi felelősségét. Emiatt a nyomozást megszüntették.
A büntetőeljárás lezárása azonban nem jelentette az ügy végét a honvédségen belül. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter júniusban új belső vizsgálatot rendelt el. A tárca azt kívánta tisztázni, hogyan készítették fel a résztvevőket, milyen döntések előzték meg az éles kézigránátos gyakorlatot, betartották-e a kiképzési és biztonsági előírásokat, illetve milyen vezetői döntések születtek a gyakorlat megszervezésekor.
A most ismertté vált előzetes katonai figyelmeztetés ezért lényeges új részlet. Ha a kiképző állomány valóban jelezte, hogy nem javasolja az éles gránát használatát, akkor külön kérdés, hogy ki és milyen szakmai megfontolás alapján döntött mégis a gyakorlat végrehajtásáról. A büntetőeljárás megszüntetéséről szóló ügyészségi határozat és a honvédelmi belső vizsgálat két külön eljárás: az előbbi a büntetőjogi felelősséget, az utóbbi a katonai, szakmai és vezetői döntéseket vizsgálja.
Ruszin-Szendi a bizottsági ülésen az önkéntes tartalékos rendszer korábbi gyors bővítéséről is beszélt. A miniszter szerint a kiképzési rendszerre jelentős nyomás nehezedett, amikor rövid idő alatt nagy létszámú tartalékos állomány felkészítését kellett megoldani. Azt, hogy ennek pontosan milyen szerepe lehetett az újdörögdi gyakorlat megszervezésében, a tárca vizsgálatának kell tisztáznia.
A súlyosan megsérült nő rehabilitációja hosszú hónapokon át folytatódott. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint továbbra is foglalkoztatják, és segítséget kap a rehabilitációjához. A baleset óta a kézigránátos kiképzés szabályai és a tartalékosok felkészítésének rendszere is a vizsgálatok középpontjába került.
