Románia újabb rendkívüli intézkedésekkel próbál elegendő vizet biztosítani a Cernavodă atomerőmű hűtéséhez, miközben a Duna történelmi mélységű vízállása miatt az erőmű továbbra is leállva marad. A román kormány sürgős kotrást, vízterelő mű építését, nagy teljesítményű szivattyúk készenlétbe helyezését és az Olt folyó víztározóiból történő vízleeresztést rendelt el. A helyzet azért különösen súlyos, mert Cernavodă két reaktora normál működés mellett Románia villamosenergia-termelésének mintegy ötödét biztosítja.
A román Nemzeti Vészhelyzeti Bizottság pénteken hagyta jóvá az új intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy növeljék a Cernavodă térségében rendelkezésre álló vízmennyiséget, és megteremtsék az atomerőmű biztonságos újraindításának feltételeit. Az AGERPRES által ismertetett kormányzati döntés szerint folytatják és sürgőssé teszik a Duna medrének kotrását az erőmű közelében, miközben az úgynevezett Öreg-Duna ágán egy vízterelő művet is építenek. Ennek feladata az lesz, hogy a folyó vizének egy részét a Duna–Fekete-tenger-csatorna, azon keresztül pedig az atomerőmű hűtőrendszereinek vízkivételi pontja felé terelje.
A munkálatokba a román hadsereg szakembereit is bevonják. A védelmi minisztérium topobatimetriai és geodéziai mérésekkel segíti a beavatkozást, katonai búvárok pedig a víz alatti munkákban vesznek részt. Nem ez az első rendkívüli műszaki beavatkozás Cernavodă környékén: a román hatóságok augusztus elején már víz alatti sziklaakadályokat is robbantottak, valamint kotrással és kővel megrakott uszályok elsüllyesztésével próbálták a megfelelő irányba terelni a Duna vizét.
A Hidroelectrica augusztus 22-től öt napon keresztül vizet enged le az Olt folyó víztározóiból. A kormány terve szerint ez átlagosan másodpercenként további 50 köbméter vízzel növelheti a Duna vízhozamát. A vízleeresztésnek kettős célja van: egyrészt javítani akarják a Cernavodă térségében kialakult hidrológiai helyzetet, másrészt az Olt vízerőművei a leeresztés során többlet villamos energiát is termelhetnek, ami részben enyhítheti a kieső nukleáris termelés miatt kialakult energiapiaci nyomást.
Tartalékmegoldásként a Duna–Fekete-tenger-csatornát is bevonják a rendszerbe. Ha az atomerőmű kéri, a csatorna üzemeltetője vizet engedhet a cernavodăi vízkivételi pont felé. Emellett a román katasztrófavédelem több intézménytől nagy teljesítményű szivattyúkat csoportosít át a térségbe, amelyeket szükség esetén arra használhatnak, hogy fenntartsák az erőmű működéséhez szükséges vízszintet.
Történelmi mélységbe süllyedt a Duna
A rendkívüli beavatkozások mögött szokatlanul súlyos hidrológiai helyzet áll. A Reuters korábbi jelentése szerint a Duna vízhozama Románia belépési pontján augusztus 11-én másodpercenként mindössze 1370 köbméterre esett, ami új történelmi mélypontot jelentett. A román vízügyi hatóság akkor már úgy értékelte, hogy a második cernavodăi reaktor leállítása elkerülhetetlenné válhat.
Az első reaktort már július végén le kellett állítani a rekordalacsony vízállás miatt, majd augusztusban a második egység működése is ellehetetlenült. Így Románia gyakorlatilag elveszítette azt a nukleáris termelést, amely normál helyzetben az ország villamosenergia-igényének mintegy húsz százalékát fedezi. A kormány ezért egész augusztusra energiaügyi vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a vállalatokat és a lakosságot, hogy az esti csúcsidőszakban lehetőség szerint mérsékeljék az áramfogyasztást. Arra az esetre pedig, ha az ellátási helyzet tovább romlana, fokozatos és előre bejelentett ipari fogyasztáskorlátozás lehetőségét is előkészítették.
Nem csak Románia küzd a Duna alacsony vízállásával
A Duna rendkívüli apadása egyszerre több ország energiatermelését érinti. Magyarországon a paksi atomerőműnek kellett jelentősen visszafognia a termelését, bár műszaki beavatkozásokkal sikerült elkerülni a teljes leállást, és megkezdődhetett a turbinák fokozatos visszakapcsolása. Bulgáriában a kozloduji atomerőmű történetében először szintén a Duna alacsony vízállása miatt kellett csökkenteni az egyik blokk teljesítményét.
A mostani román intézkedés, az elmúlt hetek eseményei azt mutatják, hogy a tartós aszály és a folyók szélsőségesen alacsony vízállása már közvetlenül érinti Közép- és Kelet-Európa villamosenergia-termelését is. A vízhűtésre támaszkodó atomerőművek számára különösen kritikus kérdés, hogy a folyók képesek-e elegendő vizet biztosítani a biztonságos működéshez. Cernavodă esetében most minden erőfeszítés arra irányul, hogy ezt a minimális vízmennyiséget mesterséges beavatkozásokkal biztosítsák.
Forrás: Román kormány, AGERPRES, Reuters
