Magyar Péter miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását.
A csomag 12 pontban írná át a közjogi rendszert: megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, időkorlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknél, átalakítaná az Alkotmánybíróságot, megerősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos alapot adna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának.
Magyar Péter miniszterelnök szombaton a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A csomag nem technikai javítás: az államfői tisztségtől az Alkotmánybíróságon át a bírósági vezetésig, a parlamenti mandátumokig, a közpénzvédelemig és a vagyonvisszaszerzésig több alapvető közjogi területet nyit meg.
A kormányfő videós bejelentésben ismertette a részleteket.
„A kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot”
– jelentette be Magyar Péter.
A módosítócsomag 12 pontból áll. Bevezetné a 12 éves, vagyis háromciklusos időkorlátot az országgyűlési képviselők számára, megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, 70 éves életkori határt hozna vissza az Alkotmánybíróságnál, erősítené a bírói önigazgatást, létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, csökkentené a sarkalatos törvények számát, eltörölné a Költségvetési Tanács vétójogát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. A kormány szerint ez a „Tisztítótűz” művelet következő lépése.
Magyar Péter szerint most nem zárt ajtók mögött írták át a rendszert
A miniszterelnök a bejelentés elején visszautalt arra, hogy nem egészen két hete az Országgyűlésben meghirdette a „Tisztítótűz” műveletet. Magyar Péter akkor azt ígérte, hogy a választói felhatalmazást nem politikai díszletként, hanem tényleges cselekvési megbízásként kezelik.
„Nem egészen két hete az Országgyűlésben meghirdettem a »Tisztítótűz« műveletet. Azt mondtam akkor, hogy a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve és a vállalásunkat szó szerint betartva megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet, és elfoglalta a köztársaság intézményeit”
– mondta a kormányfő.
Magyar Péter szerint a mostani alkotmánymódosítás nem a végállomás, hanem egy közjogi átmenet kezdete. Azt állította, hogy 36 évvel a rendszerváltás után először fordul elő, hogy ilyen súlyú alkotmánymódosítást nem zárt körben, hanem társadalmi egyeztetés után nyújtanak be.
„Ma ennek a munkának tesszük meg a következő fontos lépését. A széles körű társadalmi véleményezés után a magyar kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon”
– fogalmazott.
A kormányfő azt mondta, a módosítás minden pontja ugyanarra a célra fut ki: ne lehessen többé tartós politikai és gazdasági hálózatokkal megszállni az államot.
„Meggyőződésünk, hogy a mostani módosítás egy újabb fontos lépés a működő és emberséges Magyarország felé. Az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul”
– tette hozzá.
A 12 pont: államfő, AB, bírói vezetők, közpénz, vagyonvisszaszerzés
A benyújtott csomag legfontosabb elemei:
- 12 éves időkorlát az országgyűlési képviselőknek. Egy képviselő legfeljebb három cikluson át tölthetné be mandátumát.
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. Sulyok Tamás mandátuma a módosítás hatálybalépését követően megszűnne.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság. Visszajönne a 70 éves életkori határ, és az alkotmánybírák saját maguk közül választanának elnököt.
- Erősebb bírói önigazgatás. A bírák kezdeményezhetnék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az új szerv a közvagyon védelmére és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésére kapna feladatot.
- Kevesebb sarkalatos törvény. Kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados többségre.
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása. A testület ismét szélesebb körben vizsgálhatná a törvényeket, köztük költségvetési és adóügyekben is.
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
- A közpénz védelmének erősítése. A közvagyon útját ne lehessen alapítványokon, cégeken vagy jogi konstrukciókon keresztül elrejteni.
- A vármegyék visszanevezése megyékre.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, feladatainak egységes rendészeti igazgatásba illesztésével.
A kormány nem egyetlen szimbolikus ügyet emelt be a módosításba. A csomag egyszerre érinti az Orbán-korszak közjogi személyi állományát, az intézményi fékeket, a kétharmados törvényhozási zárakat és a közpénzek ellenőrzését.
Sulyok Tamás távozása a csomag legnagyobb politikai robbanása
A módosítás legélesebb pontja a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. A javaslat szerint Sulyok Tamás mandátuma a módosítás hatálybalépése után megszűnne. Az új államfőt az Országgyűlés választaná meg az új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb öt évre. Magyar Péter szerint ez várhatóan még nyáron megtörténhet. A miniszterelnök politikai váddal kezdte az indoklást:
„A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Magyarország újjáépítése ugyanis nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában. Sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt”
– jelentette ki.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nem kívülállóként sodródott bele az Orbán-korszak közjogi rendszerébe, hanem annak egyik fontos szereplője volt.
„Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”
A kormányfő ezután még keményebben fogalmazott. Azt mondta, Sulyok akkor sem állt a társadalom védelmére, amikor az előző kormány szerinte elfoglalta az intézményeket, széthordta a közvagyont, és tudatosan fordította egymás ellen a magyarokat.
„Cserben hagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket. Amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztül tudatosan, gyűlöletet keltve magyart a magyar ellen uszítottak. Cserben hagyta Magyarországot, amikor tanárokra, ápolókra, diákokra, újságírókra, civilekre, művészekre vagy egyszerűen csak a vele egyet nem értőkre támadt az Orbán-kormány.”
A miniszterelnök végül így zárta ezt a részt:
„Sulyok Tamás cserben hagyta a magyar embereket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron.”
A kormány jogállami helyreállításról beszél, a Fidesz viszont már alkotmányos válságról.
Rövidebb mandátumok jönnének az alkotmányos intézmények élén
A módosítás az Alkotmánybíróságot, a Kúriát és az Országos Bírósági Hivatalt is érinti. Magyar Péter szerint a társadalmi egyeztetés után több ponton szigorítottak az eredeti szabályokon.
„Szigorúbb szabályokat alkottunk az alkotmányos intézmények vezetőire nézve. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást szintén újraválasztás nélkül.”
A bírói önigazgatás is erősebb szerepet kapna. A bírák nemcsak véleményező szereplők lennének, hanem visszahívási kezdeményezéssel is élhetnének a bírósági vezetőkkel szemben.
„A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére, és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében”
– mondta a miniszterelnök.
A csomag visszaadná az Alkotmánybíróság korábban korlátozott hatásköreit is. Ez főként költségvetési és adóügyekben fontos, ahol a testület mozgástere korábban szűkebb volt. A kormány szerint ezzel újra érdemi alkotmányos kontroll jöhetne létre.
Vagyonvisszaszerzés: Magyar Péter hadizsákmányról beszélt
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a módosítócsomag egyik legfontosabb gazdasági-politikai eleme. Az új hivatal a közvagyon védelmét, a közpénzek útjának ellenőrzését és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését szolgálná. A részletes szabályokat külön törvény rendezné, de az alkotmányos alapot már most megteremtenék. Magyar Péter szerint erre azért van szükség, mert az előző rendszer szereplői saját zsákmányként kezelték az ország közös vagyonát.
„Az Orbán-rendszer janicsárjai számára Magyarország közös vagyona egy hadizsákmány volt. Vittek, amit tudtak. Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem, tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni”
– mondta.
A kormány szerint a hivatal a közpénzvédelem eszköze lesz. A kritikusok viszont, hogy milyen erős állami jogosítványok kerülnek az új intézményhez, és milyen garanciák védik az érintett cégeket, szerződéses partnereket vagy magánszereplőket.
Három ciklus után lezárulna a képviselői pálya
A módosítás a parlamenti képviselők mandátumát is időkorláthoz kötné. A szabály szerint egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson át tölthetné be a tisztséget. Magyar Péter szerint ez a társadalmi egyeztetésből érkező visszajelzések alapján került be a csomagba.
„A társadalmi egyeztetés során kapott több tízezer véleményt meghallgatva bevezetjük, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhatja a hazáját. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma, még ha sokan ezt is képzelték a bukott Orbán-rendszer tagjai közül”
– mondta.
A módosítás több oldalról kemény kritikát kapott bal és jobb oldalról egyaránt (ezeket külön cikkben gyűjtjük össze).
„Hiszek abban, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítjük arra, hogy mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és ne higgye senki azt, hogy pótolhatatlan”
– tette hozzá.
A társadalmi véleményezés után pontosították a szabályt: a mostani Országgyűlés mandátumát nem érintené, de a jövőbeni választásokon már alkalmazni kellene.
Kevesebb kétharmados zár, megszűnő költségvetési vétó
A csomag szűkítené a sarkalatos törvények körét is. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ügyben lenne szükség kétharmados többségre. A kormány szerint az Orbán-korszak túl sok területet kötött kétharmados szabályokhoz, így egy választáson felhatalmazást kapó új többség mozgástere szűk maradt volna. A Tisza-kormány ezt a rendszert bontaná vissza.
A Költségvetési Tanács vétójoga is megszűnne. Ez különösen fontos közjogi pont, mert a költségvetés blokkolása szélsőséges esetben a kormányzást is megbéníthatja. A módosítás után a költségvetésről a választott Országgyűlés döntene, külön vétófenyegetés nélkül.
Magyar Péter így foglalta össze a pontosításokat:
„Pontosítottuk a képviselői mandátumkorlátot is. A mostani Országgyűlés mandátumát nem érinti az új szabály, de a jövőbeni országgyűlési választásokon már alkalmazandó lesz. Tovább szűkítettük a sarkalatos törvények körét, megszüntetjük továbbá a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát, és kivezetjük az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait”
– ismertette.
Közpénz, szabályozó szervek, Országgyűlési Őrség
A módosítás a közpénz védelmét is erősítené. A cél az, hogy a közvagyont ne lehessen alapítványokon, cégeken vagy szerződéses láncokon keresztül úgy mozgatni, hogy az elveszítse közpénzjellegét. Ez a pont szorosan kapcsolódik a vagyonvisszaszerzési hivatalhoz.
A csomag kivezetné az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait is. A kormány szerint ezek az intézmények nem kerülhetnek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől, és nem szolgálhatnak politikai bebetonozásra. Az önálló Országgyűlési Őrség megszűnne, feladatait egységes rendészeti igazgatásba illesztenék. Ez nem a csomag leglátványosabb pontja, de illeszkedik abba a logikába, amely az állami intézményrendszer több elemét is átrendezné.
Búcsú a vármegyétől
A csomag szimbolikus pontja a vármegye elnevezés kivezetése. A javaslat visszahozná a megye elnevezést. Magyar Péter ezt nem egyszerű nyelvi korrekcióként, hanem politikai üzenetként indokolta.
„Végül a magyarok többségének kérésére búcsút mondunk a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy újkori feudalizmust építsen főispánokkal, uradalmi birtokokkal vagy éppen vármegyékkel”
– mondta.
Ez a pont önmagában nem rengetné meg a közjogi rendszert, de jelzi, hogy a kormány az Orbán-korszak szimbolikus nyelvét is bontani akarja.
Ősszel jöhet az új alkotmányozás
Magyar Péter szerint a 17. módosítás csak az első nagy közjogi lépés. A kormányfő bejelentette, hogy ősszel elindul az új alkotmány közös kidolgozása.
„Ez az Alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és egyben ősztől egy hatalmas közös munka kezdődik, az új magyar alkotmány közös kidolgozása”
– mondta.
A miniszterelnök szerint Magyarország történetében először lehet valós esély arra, hogy olyan alkotmány szülessen, amelynek elkészítésében minden magyar részt vehet.
Magyar szerint ez a rendszerváltás egyik beteljesületlen ígérete.
„Hogy legyen végre egy közös törvényünk, amelyben egy egész nemzet magára ismer, és amely kijelöli, hogyan akarunk együtt élni ebben a csodálatos hazában.”
A bejelentés végén a miniszterelnök a választóknak üzent.
„Ez az ország az önöké, a hatalom is az önöké. És ez az alkotmány is az önöké lesz, amelyet a következő hónapokban együtt kezdünk el megalkotni.”
A benyújtással kezdődik a politikai ütközés
A 17. módosítás hozzányúl a régi közjogi rendszer személyi és intézményi pilléreihez. A kormány szerint ez az állam visszavételének és a jogállami működés helyreállításának feltétele. Az ellenzéki oldal viszont már most azt mondja: a csomag több pontja veszélyes precedenst teremthet. A legnagyobb vita várhatóan Sulyok Tamás eltávolítása, az Alkotmánybíróság átalakítása, a képviselői mandátumkorlát és a vagyonvisszaszerzési hivatal jogosítványai körül lesz.
A módosítás már az Országgyűlés előtt van, a politikai vita most indul igazán.
Forrás: Magyar Péter videós bejelentése l kormányzati közlés
