Egész éjszaka nagyszabású kibertámadás érte Moszkva elektronikus választási rendszerét, miközben Oroszországban a háromnapos parlamenti választás második napja zajlik. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint a támadás szombaton is folytatódott, a moszkvai választási bizottság pedig azt is közölte, hogy már pénteken rövid időre leálltak egyes elektronikus szavazóterminálok. Közben több ezer kilométerrel keletebbre, Szahalin, Magadan, Kamcsatka és Csukotka térségében megszakadtak internetkapcsolatok; az orosz digitális minisztérium szerint szándékosan megrongáltak egy optikai vezetéket. A hatóságok azt állítják, hogy a moszkvai támadást elhárítják, a távol-keleti kapcsolatokat pedig helyreállították.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke szombaton Moszkvában beszélt először részletesen az éjszakai támadásról. Az Interfax által ismertetett közlése szerint a fővárosi elektronikus szavazási infrastruktúrát gyakorlatilag egész éjszaka megszakítás nélkül támadták, és a művelet szombat délelőtt is folytatódott. Pamfilova nagyszabásúnak és intenzívnek nevezte a támadást, ugyanakkor azt mondta, a távoli elektronikus szavazás működését nem sikerült megbénítani.
A moszkvai választási megfigyelőközpont délután már azt közölte, hogy a kibertámadás továbbra sem ért véget. A moszkvai városi hírügynökség 14:40-kor megjelent beszámolója szerint a szakemberek folyamatosan dolgoztak az elektronikus szavazási rendszer stabilitásának fenntartásán, és a támadás addig nem befolyásolta a szavazás menetét.
Már pénteken leálltak elektronikus szavazóterminálok
A szombati közlésekből az is kiderült, hogy Moszkvában már a választás első napján volt technikai probléma. Olga Kirillova, a moszkvai városi választási bizottság elnöke szerint pénteken rövid időre működésképtelenné váltak elektronikus szavazóterminálok, és a meghibásodás összefügghetett hackertámadásokkal. A Vedomosztyi által ismertetett nyilatkozat szerint a fennakadás átmeneti volt, és a moszkvai választási bizottsághoz nem érkezett olyan panasz, amely a szavazás eredményességét kérdőjelezte volna meg.
A moszkvai elektronikus rendszer súlya jelentős. Az első választási nap végéig a fővárosban körülbelül 2,3 millió ember szavazott, közülük 2,094 millióan elektronikusan. Országosan a távoli elektronikus szavazás 33 régióban érhető el.
Az orosz hivatalos kommunikáció szombat délelőtt néhány tíz perc alatt is változott. Az Interfax 11:09-kor még Pamfilovát idézte, aki az előző 24 óráról azt mondta, hogy különösebb kibertámadásokat gyakorlatilag nem észleltek, az elektronikus szavazás és a digitális szolgáltatások normálisan működtek. 11:46-kor viszont már ugyancsak Pamfilova közölte a pontosított információt, amely szerint a moszkvai rendszer valójában egész éjszaka folyamatos, erőteljes támadás alatt állt.
Optikai kábelt rongáltak meg a Távol-Keleten
Moszkvától több ezer kilométerre egy másik incidens zavarta meg a kommunikációs hálózatot. Az orosz Digitális Fejlesztési Minisztérium szerint szándékosan megrongáltak egy optikai kommunikációs vezetéket a Távol-Keleten, ami fennakadásokat okozott a vezetékes internetkapcsolatban. A minisztérium ezt szabotázskísérletnek minősítette, amelynek célja állítása szerint a választás megzavarása volt.
A tárca közlése szerint a kapcsolatokat később teljesen helyreállították Szahalin és Magadan területén, a Kamcsatkai határterületen és a Csukcs Autonóm Körzetben. A minisztérium nem közölt bizonyítékot arra, hogy a moszkvai kibertámadás és a távol-keleti kábelrongálás ugyanahhoz az elkövetőhöz vagy művelethez kapcsolódott volna, ezért a két esetet jelenleg külön eseményként lehet kezelni.
A választási napot más biztonsági incidensek is kísérik. Az orosz választási bizottság szerint az első 24 órában 15 régióban 24 hamis bombafenyegetést regisztráltak. Az országban a választási kampánnyal összefüggésben 22 büntetőeljárás indult, amelyek jelentős része szintén hamis terrorfenyegetésekhez kapcsolódik.
A Vedomosztyi szombati összesítése szerint az Oroszország által megszállt Luhanszk térségében 14 szavazóhelyiséget tartalék áramellátásra kapcsoltak. A helyi választási bizottság vezetője ezt ukrán dróntámadások következtében megrongálódott elektromos vezetékekkel indokolta. Ez az orosz, illetve a megszállt területen működő hatóság közlése; az állítás független megerősítését nem találtam.
Három napon át választ Oroszország
Az Állami Duma 450 képviselőjéről szeptember 18. és 20. között szavaznak. A mandátumok felét pártlistáról, másik 225 képviselőt egyéni választókerületekben választják meg. Ezzel párhuzamosan több mint 2200 különböző szintű választási kampány zajlik Oroszországban, összesen mintegy 20 700 mandátumról és választott tisztségről döntenek. Harminckilenc régióban regionális törvényhozásokat választanak, nyolc régióban pedig közvetlen vezetőválasztást is tartanak.
Az országos részvétel szombat délutánra 32,58 százalékra emelkedett a Központi Választási Bizottság adatai szerint. A Reuters szerint ez az első orosz parlamenti választás a 2022 februárjában Ukrajna ellen megindított teljes körű invázió óta. Az Egységes Oroszország továbbra is meghatározó erő, miközben több háborúellenes jelölt nem került fel a szavazólapokra. A Jabloko több jelöltjét választási szabálysértésekre hivatkozva zárták ki; a párt vitatta a döntést.
Vlagyimir Putyin korábban Ukrajnát vádolta azzal, hogy megpróbálja megzavarni a választást, de bizonyítékot nem mutatott be. A szombati moszkvai kibertámadás elkövetőjét a nyilvánosságra hozott információk alapján nem azonosították, ezért azt sem lehet tényként állítani, hogy Ukrajna áll mögötte.
Moldova is összeütközésbe került Moszkvával
A választás közben külön diplomáciai konfliktus alakult ki Moldova és Oroszország között. Moszkva 15 szavazóhelyiséget tervez megnyitni a Dnyeszteren túli szakadár területen. Oroszország szerint mintegy 220 ezer ott élő ember rendelkezik orosz útlevéllel, ezért jogosult részt venni a dumaválasztáson.
A moldovai kormány ezzel szemben azt közölte, hogy az ország területén az orosz választást kizárólag a chișinăui orosz nagykövetségen lehet megtartani. Moldova „elfogadhatatlannak és ellenségesnek” minősítette a 15 transznisztriai szavazóhelyiség tervét, és bekérette Oleg Ozerov orosz nagykövetet. Moszkva visszautasította a tiltakozást.
A Dnyeszteren túli terület nemzetközileg Moldova része, bár Chișinău nem ellenőrzi. A régióban mintegy 1500 orosz katona állomásozik. A 2021-es orosz parlamenti választás idején Moszkva 27 szavazóhelyiséget működtetett a területen, ahol több mint 59 ezren adtak le voksot.
Forrás: Interfax, Orosz Központi Választási Bizottság, Reuters
