Egyre hosszabb ideig és egyre nagyobb területen terjed Európában a szúnyogok által közvetített nyugat-nílusi vírus. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb adatai szerint idén már 1482 helyben szerzett emberi fertőzést jelentettek 16 európai országból. Olaszországban 652 esetet tartanak nyilván, Magyarországon pedig négy fertőzést regisztráltak. Az olasz egészségügyi hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a melegebb és hosszabb nyarak meghosszabbítják a szúnyogszezont, így a vírus terjedésének időszaka is kitolódik.
Az ECDC szeptember 18-án kiadott heti jelentése alapján a nyugat-nílusi vírus jelenleg Európa 180 térségében van jelen. Olaszországban 65, Görögországban és Romániában egyaránt 22, Franciaországban 19, Hollandiában 13 érintett területet azonosítottak. Magyarországon három térségből jelentettek fertőzést. Csak az elmúlt héten 19 új európai terület került fel a listára.
Az idei európai esetszám szeptember 17-ig 1482-re emelkedett. Olaszország 652, Görögország 355, Spanyolország 114, Románia 91, Franciaország 81, Észak-Macedónia 66, Szerbia 43, Hollandia 29 emberi esetet jelentett. Magyarországon négy helyben szerzett fertőzés szerepel az európai nyilvántartásban.
Olaszország saját, részletes járványügyi nyilvántartása szeptember 10-ig 657 igazolt fertőzést tartalmazott. Ezek közül 345 neuroinvazív formában jelentkezett, vagyis a vírus az idegrendszert is érintette. További 224 embernél lázas megbetegedést diagnosztizáltak, 80 tünetmentes fertőzést pedig véradók szűrése során fedeztek fel. Az olasz hatóság addig 51 halálesetet jelentett.
A legtöbb fertőzött semmit sem érez
A nyugat-nílusi vírus különös veszélye, hogy a fertőzés az emberek nagy részénél észrevétlen marad. Az egészségügyi adatok szerint a fertőzöttek körülbelül 80 százalékánál egyáltalán nem alakulnak ki tünetek. Akik megbetegszenek, azoknál leggyakrabban láz, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, esetenként bőrkiütés jelentkezik. A súlyos esetek ritkábbak, de sokkal veszélyesebbek. A vírus elérheti a központi idegrendszert, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladást okozhat. A súlyos megbetegedés kockázata az idősebbeknél és bizonyos alapbetegségekkel élőknél magasabb.
A vírus emberről emberre a hétköznapi érintkezés során nem terjed. A természetes körforgásban elsősorban madarak és szúnyogok vesznek részt: a fertőzött madárból vért szívó szúnyog később embernek vagy más emlősnek adhatja át a vírust. Az ember rendszerint úgynevezett zsákutcagazda, vagyis a vérében általában nem alakul ki akkora vírusmennyiség, amely újabb szúnyogok megfertőzéséhez elegendő lenne.
Már ősszel sem ér feltétlenül véget a szezon
Az olasz járványügyi szakemberek most azért figyelnek különösen a vírusra, mert megváltozott a terjedés időbeli mintázata. Antonino Bella, az olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatója szerint a magasabb hőmérséklet segíti a szúnyogok szaporodását és meghosszabbítja a vírus átadására alkalmas időszakot. Olaszországban a nyugat-nílusi vírus 2020 óta endémiásnak számít, és a fertőzési szezon egyes években már novemberig elhúzódhat.
Az ECDC szeptember eleji elemzése már arra figyelmeztetett, hogy az idei szezon intenzív. Szeptember 3-ig 1086 emberi esetet jelentettek Európában, ami meghaladta az előző tíz év azonos időszakának 736-os átlagát. Két hét alatt tehát további több száz eset került az európai nyilvántartásba.
Magyarország ezért sem kívülálló ebben a folyamatban. Az ECDC legfrissebb jelentésében négy magyarországi, helyben szerzett emberi fertőzés szerepel. Ez jóval kevesebb az olasz vagy görög esetszámnál, ugyanakkor azt mutatja, hogy a vírus hazai jelenléte idén is kimutatható.
A védekezés alapja továbbra is a szúnyogcsípések számának csökkentése: a szúnyogriasztók használata, a hosszabb ruházat különösen alkonyatkor és hajnalban, valamint a ház körül összegyűlt pangó víz megszüntetése, ahol a szúnyogok szaporodhatnak.
