A Nemzetközi Energiaügynökség péntek reggel minden eddiginél hosszabb árnyékot vetett a közel-keleti energiaválságra: az IEA szerint a térség olajszállításainak teljes normalizálódása 2027-re is áthúzódhat. A globális készletek eddig tompították a Hormuzi-szoros forgalmának összeomlását és a kieső közel-keleti export hatását, ám ezek a tartalékok apadnak, miközben a világ finomítói rendszere már rendkívül magas kihasználtsággal működik.
Az IEA szeptember 11-én közzétett havi olajpiaci jelentése szerint az iráni háború és a térség szállítási zavarai miatt 2026-ban nagyobb lehet a globális olajpiaci hiány, mint azt korábban várták. A mostani helyzet azért különösen veszélyes, mert a piac az elmúlt hónapokban még jelentős készletekből tudta pótolni a kieső hordókat, ez a biztonsági párna azonban fokozatosan vékonyodik.
A Nemzetközi Energiaügynökség arra számít, hogy a közel-keleti olajszállítások teljes helyreállítása akár 2027-ig is eltarthat. Ez alapvetően változtatja meg a piac képét: az elmúlt hetekben még elsősorban azt próbálták megbecsülni a kereskedők, mennyi ideig marad korlátozott a Hormuzi-szoros forgalma, most viszont már egy jóval hosszabb ellátási zavarral is számolni kell.
Hormuzon már alig járnak át hajók
A legfrissebb hajózási adatok jól mutatják, milyen messze került a térség a háború előtti állapottól. A Reuters által idézett Kpler-adatok szerint csütörtökön mindössze hét kereskedelmi hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, miközben a konfliktus előtt naponta körülbelül 125 hajó használta az útvonalat. A Perzsa-öböl legfontosabb exportőreinek jelentős része ezen a néhány tucat kilométer széles tengeri útvonalon keresztül juttatja ki energiahordozóit a világpiacra.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a válság közben már a Vörös-tenger déli kijáratánál is romlott a biztonsági helyzet. A húszik elfoglalták Mokha stratégiai kikötővárost, és a Bab el-Mandeb irányába nyomultak tovább. Ez Szaúd-Arábia számára különösen kellemetlen: Rijád éppen a Vörös-tenger felé próbálja átirányítani exportjának egy részét, hogy megkerülje Hormuzt.
Apad a világ olajpiaci biztonsági tartaléka
Az IEA szerint az elmúlt hónapokban felhalmozott készletek nélkül az ellátási sokk már lényegesen súlyosabb következményekkel járt volna. Ezekből azonban folyamatosan fogy az olaj.
A finomítók helyzete sem ad sok mozgásteret. A világ finomítói rendszere magas kihasználtsággal dolgozik, így egy újabb jelentős kiesést egyre nehezebb lenne más régiók termelésének vagy feldolgozásának gyors növelésével ellensúlyozni.
A probléma ráadásul nem kizárólag Iránból ered. Szaúd-Arábia kitermelése és exportja is jelentősen visszaesett, miközben a húszik rakéta- és dróntámadásokat hajtanak végre szaúdi célpontok ellen. Az OPEC+ ugyan rendelkezik tartalék termelési kapacitással, de annak piacra juttatása keveset ér, ha a fő tengeri exportútvonalakon továbbra sem áll helyre a biztonság.
A 100 dolláros olajból 110 dollár közeli Brent lett
A Brent ára a héten 110 dollár közelébe emelkedett, majd péntek reggel valamelyest visszakorrigált. A Reuters adatai szerint 105,99 dollár körül kereskedtek vele, de heti szinten továbbra is több mint tízszázalékos emelkedésben van.
Az IEA friss prognózisa most egy új időtávot adott. Ha a közel-keleti szállítások normalizálódása valóban 2027-re húzódik, a világgazdaságnak tartósan magasabb energiaárakkal és újabb inflációs nyomással kell számolnia. Ez Európában is gyorsan megjelenhet az üzemanyagárakban, a szállítási költségekben és végül a fogyasztói árakban. A tegnapi EKB-döntés mögött már ugyanez az energiapiaci inflációs nyomás állt.
Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), Reuters, Kpler
