Egy több mint hatszáz éve meghalt orosz fejedelem földi maradványainak egy darabja járja az ukrajnai frontot. Az orosz ortodox egyház Dmitrij Donszkoj jobb kezének csontját vitte el Donyeckbe, ahol katonák és parancsnokok előtt mutatták be az ereklyét. Nem véletlenül éppen a jobb kézből választottak: az egyházi magyarázat szerint ez volt az a kéz, amellyel Donszkoj kardot forgatott az 1380-as kulikovói csatában. Az ereklyét most továbbviszik az orosz egységekhez, hogy a középkori hadvezér alakjával erősítsék a katonák harci szellemét.
A történet valahol a középkori Oroszország, az ortodox vallási hagyomány és a 21. századi háborús propaganda találkozásánál kezdődik. Dmitrij Donszkoj földi maradványait idén nyáron tárták fel a moszkvai Kreml Arkangyal-székesegyházában, ahol az orosz fejedelmek és cárok közül többen nyugszanak. A feltárás önmagában is komoly esemény volt Oroszországban: Vlagyimir Putyin augusztusban személyesen tekintette meg a maradványokat, és a Reuters szerint „egyedülálló és csodálatos felfedezésnek” nevezte azokat. Néhány héttel később azonban Donszkoj története egészen váratlan fordulatot vett.
A kardot tartó kézből vittek egy darabot a frontra
Az orosz ortodox egyház szeptember 6-án a fejedelem ereklyéjét az Orosz Fegyveres Erők Moszkva melletti főtemplomába vitte. Innen került Donszkoj jobb kezének egyik csontdarabja Donyeckbe, az ukrajnai háború frontvidékére. A választásnak erős szimbolikát adott az egyház. Az orosz egyházi közlés szerint ez volt az a kéz, „amellyel kardját forgatta” a kulikovói csatában.
Donyeckben már magas rangú vendégek várták az ereklyét. A Reuters beszámolója szerint Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első helyettes vezetője, valamint katonai parancsnokok is részt vettek a szertartáson, és megcsókolták az ereklyetartót. A csontdarab azonban nem marad Donyeckben. A tervek szerint végigviszik az orosz hadsereg egységeinél a több mint ezer kilométer hosszú front mentén, így a középkori fejedelem ereklyéje gyakorlatilag vándorútra indul az ukrajnai háborúban harcoló katonák között.
De ki volt Dmitrij Donszkoj?
Donszkoj nem véletlenül került elő éppen most az orosz történelmi panteonból. A 14. századi moszkvai nagyfejedelem neve az 1380-as kulikovói csatához kötődik, ahol az általa vezetett orosz seregek legyőzték Mamaj csapatait. A győzelem nem vetett azonnal véget az Arany Horda uralmának – két évvel később Toktamis kán seregei fel is égették Moszkvát –, Kulikovo az évszázadok során mégis az orosz történelmi emlékezet egyik alapmítoszává vált. A csatát az orosz állam és az ortodox egyház az idegen hatalommal szembeni összefogás és ellenállás jelképeként őrizte meg. Dmitrij innen kapta a Donszkoj, vagyis nagyjából „doni” melléknevet is. Az orosz ortodox egyház 1988-ban szentté avatta.
A történelmi alak kultusza a mai orosz hadseregben sem új. A Dmitrij Donszkoj nevet korábban hadihajók és tengeralattjárók is viselték, alakja pedig rendszeresen megjelenik a katonai hagyományőrzésben. Most azonban először maga a frissen feltárt ereklye került közvetlenül a háborús övezetbe.
Az ortodox egyház egyre szorosabban fonódik össze a háborúval
A donyecki szertartás jól illeszkedik ahhoz a szerephez, amelyet az orosz ortodox egyház az ukrajnai háború kezdete óta vállalt. Kirill pátriárka nyilvánosan támogatja az orosz hadműveletet, katonai papok szolgálnak a fronton, templomokban rendszeresen imádkoznak a harcoló egységekért, és az egyház a háborút gyakran az orosz történelem és civilizáció védelmének keretébe helyezi.
A mostani ereklyeút ezt a történelmi szálat teszi kézzelfoghatóvá. Egy olyan fejedelem csontját viszik végig a fronton, akinek legfontosabb csatáját Oroszországban évszázadok óta az idegen támadóval szembeni nemzeti összefogás történeteként mesélik.
A Reuters szerint az időzítésnek politikai háttere is van. Oroszországban szeptemberben parlamenti választást tartanak, miközben az ukrajnai háború továbbra is tart, és a Washington közvetítésével megindult békefolyamat egyelőre nem hozott végleges megállapodást. Dmitrij Donszkoj jobb kezének egy darabja eközben folytatja útját. Moszkvából előbb a hadsereg főtemplomába, onnan Donyeckbe került, most pedig az orosz frontszakasz egységeihez viszik tovább – több mint hatszáz évvel azután, hogy a fejedelem maga vonult csatába.
Forrás: Reuters, Moszkvai Patriarchátus
