Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is fogadta Donald Trump kedden Washingtonban. A két vezető csaknem másfél órán keresztül tárgyalt zárt ajtók mögött Irán nukleáris programjáról, a libanoni helyzetről, a Hezbollah lefegyverzéséről és az Ábrahám-megállapodások további bővítéséről. Ez volt az első személyes találkozójuk azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös háborút indított Irán ellen. A Fehér Ház eredményesnek, Netanjahu kiválónak nevezte a megbeszélést, részletes megállapodást azonban egyik fél sem ismertetett.
Nem Volodimir Zelenszkij volt az egyetlen háborús vezető, akivel Donald Trump kedden tárgyalt Washingtonban. Az ukrán elnök után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megérkezett a Fehér Házba, ahol az amerikai elnökkel a Közel-Kelet legfontosabb háborús és diplomáciai kérdéseit tekintették át.
Netanjahu és Trump megbeszélése csaknem másfél órán keresztül tartott. A tárgyalás végén nem tartottak közös sajtótájékoztatót, és nem hoztak nyilvánosságra részletes közleményt sem.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője annyit közölt, hogy a találkozó „pozitív és eredményes” volt. Netanjahu távozása után „kiválónak” nevezte a megbeszélést.
Irán került a tárgyalás középpontjába
Az izraeli miniszterelnök már Washingtonba indulása előtt jelezte, hogy a tárgyalás legfontosabb témája Irán lesz. Ez volt Trump és Netanjahu első személyes találkozója azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös katonai műveletet indított Irán ellen. A háború után tűzszünet lépett életbe, Washington pedig ismét tárgyalni kezdett Teheránnal egy nukleáris megállapodás lehetőségéről.
Izrael attól tart, hogy az Egyesült Államok olyan egyezséget köt Iránnal, amely korlátozza ugyan a nukleáris programot, de nem számolja fel végleg Teherán képességét atomfegyver előállítására.
Trump a találkozó előtt azt mondta, hogy az amerikai–iráni egyeztetéseken előrelépés történt. Ugyanakkor ismét katonai csapásokkal fenyegette meg Teheránt arra az esetre, ha nem születik elfogadható megállapodás. Az amerikai elnök föld alatti nukleáris létesítményeket, hidakat és erőműveket is megemlített a lehetséges célpontok között.
A tárgyalás egyik érzékeny pontja a Pickaxe Mountain néven emlegetett iráni föld alatti létesítmény lehetett. Netanjahu korábban nyilvánosan is beszélt az objektumról, Trump azonban azt mondta, hogy az Egyesült Államok pontosan ismeri a helyszínt, és nincs szüksége Izrael tájékoztatására ahhoz, hogy döntsön a következő lépésekről.
Trump és Netanjahu viszonya az elmúlt hónapokban láthatóan feszültebbé vált. A két vezető szorosan együttműködött az Irán elleni háború első szakaszában, később azonban eltértek az érdekeik. Trump a katonai műveletek leállítása és az iráni tárgyalások újraindítása mellett döntött, miközben Netanjahu hosszabb és keményebb fellépést sürgetett.
Egy júniusi, indulatos telefonbeszélgetésben Trump a nyilvánosságra került beszámolók szerint rendkívül sértő kifejezéssel illette az izraeli miniszterelnököt. Az esetet később maga az amerikai elnök is megerősítette.
Az Axios értékelése szerint Netanjahu ezúttal politikailag jóval gyengébb helyzetben érkezett Washingtonba, mint korábban. Az izraeli miniszterelnök befolyása csökkent Trump környezetében, és már az amerikai republikánus tábor egy részében is egyre több bírálat éri.
Libanonról és a Hezbollah lefegyverzéséről is egyeztettek
A Fehér Ház előzetes tájékoztatása szerint Trump és Netanjahu a libanoni helyzetről és a Hezbollah jövőjéről is tárgyalt.
Washington és Jeruzsálem azt szeretné elérni, hogy a libanoni hadsereg fokozatosan átvegye az ellenőrzést az ország déli területein, a Hezbollah pedig adja át nehézfegyvereit.
Izrael és Libanon júniusban amerikai közvetítéssel keretmegállapodást írt alá az ellenségeskedések lezárásának megkezdéséről. A terv úgynevezett kísérleti övezeteket hozna létre, ahol a libanoni hadsereg venné át az irányítást, Izrael pedig fokozatosan kivonná erőit.
A megállapodás végrehajtása azonban rendkívül bizonytalan. A Hezbollah elutasítja a teljes leszerelést, Izrael pedig közölte, hogy addig nem vonul ki Dél-Libanonból, amíg a szervezet fegyveres jelenléte fennmarad.
A tárgyalás előtt Izrael jelezte, hogy támogatja libanoni katonai egységek kísérleti telepítését, valamint egy nemzetközi stabilizációs erő feltételes bevonását. Ezek a lépések Trump közel-keleti rendezési tervének fontos elemei lehetnek.
Az Ábrahám-megállapodások bővítése is napirenden volt
Trump és Netanjahu az Ábrahám-megállapodások további bővítéséről is egyeztetett.
Az első Trump-kormány idején létrejött megállapodások keretében az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Szudán rendezte vagy megkezdte diplomáciai kapcsolatainak rendezését Izraellel.
Washington most újabb arab és muszlim országokat szeretne bevonni a folyamatba. A cél egy olyan regionális együttműködés kialakítása, amely egyszerre szorítaná vissza Irán befolyását, növelné Izrael diplomáciai elfogadottságát, és gazdasági kapcsolatokat hozna létre az eddig egymással szemben álló országok között.
A háború azonban megnehezítette a tárgyalásokat. Az Öböl-államok közül többen egyszerre próbálják fenntartani amerikai és izraeli biztonsági kapcsolataikat, miközben kereskedelmi és diplomáciai csatornákat nyitnak újra Irán felé.
Netanjahu választási támogatást is remélhet Trumptól
A tárgyalásnak belpolitikai tétje is volt. Netanjahu választásra készül Izraelben, és a közvélemény-kutatások szerint a háború után meggyengült a helyzete. A Reutersnek nyilatkozó források szerint az izraeli miniszterelnök azt is szerette volna elérni, hogy Trump politikai támogatást adjon neki az október 27-re tervezett választás előtt.
Netanjahu hosszú ideig azzal építette politikai tekintélyét, hogy ő az az izraeli vezető, aki képes közvetlenül befolyásolni az amerikai elnök döntéseit. Az iráni háború lezárása és Trump tárgyalási fordulata azonban meggyengítette ezt a képet. Egy amerikai–iráni egyezség Netanjahu számára különösen veszélyes lehet, ha az izraeli választók úgy érzik, hogy a miniszterelnök nem érte el legfontosabb háborús célját: Irán nukleáris képességeinek végleges felszámolását.
Gázáról kevés konkrétum került nyilvánosságra
A tárgyalást megelőző napokban Izrael jelezte, hogy hajlandó támogatni a Trump által javasolt nemzetközi stabilizációs erő feltételes bevonását Gázába. A nyilvánosságra került beszámolók alapján azonban nem lehet tudni, hogy Trump és Netanjahu pontosan milyen döntésre jutott a Gázai övezet jövőjéről, az izraeli katonai jelenlétről vagy a palesztin területek igazgatásáról.
A Fehér Ház a találkozó után nem ismertetett részletes tervet, Netanjahu pedig csak általánosságban beszélt arról, hogy a két ország közös céljai változatlanok. A megbeszélés ezért nem zárt le egyetlen nagy konfliktust sem. Inkább azt mutatta meg, hogy Trump és Netanjahu a közöttük kialakult feszültség ellenére továbbra is kénytelen együttműködni Irán, Libanon, Gáza és az egész közel-keleti biztonsági rendszer ügyében.
A Zelenszkij–Trump-találkozó részleteiről korábbi cikkünkben számoltunk be: Zelenszkij a Fehér Házban tárgyalt Trumppal a Patriot-rendszerekről és a béketárgyalásokról.
Forrás: Reuters
