Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában is megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap reggel, két olyan tartományi választáson, amelynek eredménye messze túlnyúlhat a helyi politikán. A szavazás két héttel az AfD szász-anhalti előretörése után érkezett, miközben Friedrich Merz kancellár támogatottsága mélypontra került, a CDU pedig Mecklenburg–Elő-Pomerániában még azért is küzd, hogy biztosan bent maradjon a tartományi parlamentben. Berlinben közben a CDU a kormányzó polgármesteri poszt elvesztésének veszélyével néz szembe. Az urnák 18 órakor zárnak, az első eredménybecslések közvetlenül ezután érkeznek.
A két választás normális körülmények között elsősorban Berlinről és Németország északkeleti részéről szólna. Most azonban egész Németország figyeli, mi történik. Szeptember 6-án Szász-Anhaltban az AfD olyan eredményt ért el, amellyel csak kevéssel maradt el az abszolút többségtől, és újra előtérbe került a kérdés, meddig tartható fenn a német pártok eddigi stratégiája, amely kizárja az együttműködést az AfD-vel.
Friedrich Merz számára különösen rossz pillanatban érkezik a két voksolás. A Reuters által idézett legutóbbi felmérések egyikében a kancellár személyes támogatottsága 14 százalékig esett, miközben saját pártján belül is erősödtek a viták arról, hogyan lehet visszaszerezni az elvesztett választókat.
Merz tavaly úgy került a kancellári székbe, hogy gazdasági fordulatot és Németország hosszú ideje gyenge növekedésének felrázását ígérte. Azóta a megélhetési költségek, az energiaárak, az adók, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi reformok egyszerre nehezednek a kormányra. Pénteken a kancellár új könnyítési csomagot mutatott be, amely a benzin és a dízel adóterhének csökkentését is tartalmazza.
Mecklenburgban hat százalékra mérik Merz pártját
A két választás közül Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartogathatja a CDU számára a fájdalmasabb eredményt. A Forschungsgruppe Wahlen pénteki felmérése mindössze 6 százalékra mérte a CDU-t. A tartományi parlamentbe jutás küszöbe 5 százalék, vagyis Merz pártja a választás előtti utolsó napokban történelmi mélység közelében állt.
Közben látványosan szoros lett az első helyért folyó verseny. Az SPD hónapokon át az AfD mögött állt, a kampány végére azonban fordított. A pénteki mérés szerint a szociáldemokraták 37 százalékon, az AfD 36 százalékon állt. Ebben nagy szerepe van Manuela Schwesig tartományi miniszterelnöknek. Az SPD politikusa jóval népszerűbb Mecklenburg–Elő-Pomerániában, mint pártja országos szinten, ezért a szociáldemokraták a kampányt erősen köré építették.
A Baloldalt 9 százalékra, a Zöldeket 5 százalékra mérték. Utóbbiaknál már az is kérdés, sikerül-e átlépniük a parlamenti küszöböt. A végső mandátumarány így néhány százalékpontos elmozdulástól is jelentősen változhat. Mecklenburg–Elő-Pomeránia sajátosságai a kampányban is erősen megjelentek. A ritkán lakott, vidéki tartományban sokan autóval járnak dolgozni, ezért az üzemanyagárak különösen érzékeny témává váltak. Az energiaárak, a bérek és a megélhetési költségek mellett a bevándorlás is végig jelen volt a kampányban.
Berlinben a lakhatás vitte el a kampányt
Berlin egészen más problémákkal érkezett a választás napjához. A német fővárosban a lakáshiány és az elmúlt években meredeken emelkedő bérleti díjak váltak az egyik legfontosabb témává. A városba folyamatosan érkeznek új lakók, ám az új lakások építése nem tudott lépést tartani a kereslettel.
A választás előtti utolsó Forschungsgruppe Wahlen-felmérésben a Baloldal 22 százalékkal az első helyre került, a CDU 20 százalékon állt. Az AfD 18 százalékot kapott, a Zöldeket 15, az SPD-t pedig 12 százalékra mérték. Ha ezek az arányok a tényleges szavazásban is visszaköszönnek, Berlinben nehéz koalíciós tárgyalások kezdődhetnek. A CDU számára az eredmény azért is rendkívül fontos, mert jelenleg a párt adja a kormányzó polgármestert.
Az AfD berlini támogatottsága közben jelentősen magasabb annál, amit a párt évekkel ezelőtt a liberális nagyvárosban el tudott érni. Kormányra kerülése ugyanakkor a jelenlegi pártállások alapján nem valószínű, mivel a többi meghatározó párt elutasítja a koalíciót vele.
Két héttel Szász-Anhalt után újra az AfD-re figyel Németország
A vasárnapi választások politikai súlyát a szeptember 6-i szász-anhalti eredmény növelte meg. Az AfD ott kis híján abszolút többséget szerzett, ami az egész német pártrendszert megrázta. A párt az elmúlt bő évtizedben egy euroszkeptikus formációból az ország egyik legerősebb politikai erejévé nőtt.
Az AfD szigorúbb bevándorlási politikát követel, visszaállítaná az energetikai kapcsolatokat Oroszországgal, és az euróövezetből való kilépést is támogatja. A többi nagy német párt továbbra is fenntartja az úgynevezett Brandmauert, vagyis azt az elvet, hogy nem kötnek vele kormányzati koalíciót. A szász-anhalti eredmény után ez a stratégia ismét vita tárgya lett. Minél nagyobb parlamenti súlyt szerez az AfD, annál bonyolultabb koalíciókra lehet szükség ahhoz, hogy a többi párt nélküle alakítson többséget.
Merz az elmúlt napokban igyekezett a kormányzásra és az európai biztonságra terelni a figyelmet, miközben a CDU vezető politikusai nyilvánosan továbbra is támogatásukról biztosították. A kancellár ugyanakkor lemondta tervezett New York-i útját az ENSZ-közgyűlésre, hétfőre pedig a CDU vezetésének tanácskozását készítették elő.
Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában 18 óráig lehet szavazni. A két tartomány választási hatóságai ezután kezdik közölni az előzetes eredményeket, így vasárnap este már látható lesz, mennyit változott a német politikai térkép a két héttel ezelőtti szász-anhalti választás óta.
