Robert Fico külön utat jelez az ankarai NATO-csúcson: Szlovákia humanitárius segítséget adna Ukrajnának, de nem akar beszállni az új katonai finanszírozási mechanizmusba. A háttérben a NATO nagy ukrajnai támogatási vállalása áll, amelyet több forrás szerint európai és kanadai pénzből raknának össze.
Robert Fico már az ankarai NATO-csúcs előtt világossá tette, hogy Szlovákia nem akar részt venni abban az új finanszírozási mechanizmusban, amely Ukrajna katonai támogatását szolgálná. A szlovák miniszterelnök szerint Pozsony továbbra is nyújtana humanitárius segítséget Kijevnek, de fegyverszállításokat és katonai célú pénzügyi hozzájárulást nem támogat.
A TASR szlovák hírügynökség szerint Fico levélben is egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral. A szlovák kormányfő azt írta, reméli, nem lesz félreértés az ankarai csúcs következtetései körül, és a NATO tiszteletben tartja a szlovák kormány szuverén álláspontját. Rutte válaszában jelezte: a csúcsnyilatkozat politikai és stratégiai dokumentum, amelyet mind a 32 szövetséges vezető elfogad.
A NATO-csúcs továbbra is egyik fontos pontja, hogyan lehet kiszámíthatóbbá, tartósabbá és nagyobbá tenni Ukrajna katonai támogatását. A Reuters korábban egy tervezet alapján arról írt, hogy a szövetségesek 2026-ra 70 milliárd eurónyi katonai felszerelést, segítséget és kiképzést vállalhatnak Ukrajnának, és legalább hasonló szintű támogatást tartanának fenn 2027-ben is. Ehhez kapcsolódóan a német külügyminiszter, Johann Wadephul az Anadolu beszámolója szerint azt mondta, Európa és Kanada két év alatt összesen 140 milliárd eurót tud vállalni Ukrajna támogatására. Ez Washington szempontjából is fontos, mert Donald Trump alatt az Egyesült Államok már nem ugyanúgy viszi a hátán Ukrajna támogatását, mint korábban.
Ellenben Fico a Kyiv Independent szerint már június végén azt mondta: Szlovákia nem fogja Ukrajna katonai kiadásait fizetni. A lap szerint Fico azzal érvelt, hogy országa nem akarja támogatni a háború folytatását, és attól tart, hogy egy drónincidens akár szélesebb konfliktust is kiválthat. Szlovákia NATO-tag, de Fico Ukrajna ügyében régóta különálló, óvatosabb, sokszor Moszkva számára kedvezőbb hangot üt meg, mint a legtöbb közép-európai szövetséges. Pozsony ezzel nem a NATO-ból lép ki, nem is a kollektív védelem ellen beszél, hanem azt akarja elérni, hogy az Ukrajnának szánt katonai pénzeknél megmaradjon a nemzeti döntési jog.
A történetben Csehország is megjelent. Az Economx szerint Prágában belpolitikai vita előzte meg az ankarai delegáció összeállítását. A kormány és Petr Pavel államfő között nézeteltérés volt arról, ki vezesse a cseh küldöttséget. Végül Pavel is részt vehetett a csúcson, de a delegáció vezetését Andrej Babiš miniszterelnök látja el.
Lengyelország, a balti államok és több északi ország viszont az ukrajnai támogatást sürgeti. Ez egy törésvonal, amely az ankarai csúcs nagy egységet mutató képe mögött húzódik.
A NATO hivatalos kommunikációja azt hangsúlyozza, hogy több gyártás, több közös beszerzés, több légvédelem, több ipari kapacitásra van szükség. A csúcson új beszerzéseket, GlobalEye felderítőgépeket, Triton drónokat, drónellenes programot, közös ipari platformokat és rakétavédelmi fejlesztéseket jelentettek be. Csakhogy Ukrajna támogatása politikailag továbbra sem automatikus, a pénzt valakinek be kell tenni, a fegyvert valakinek le kell gyártani, a döntést pedig minden kormánynak otthon is el kell adnia. Fico most pontosan ezt a pontot használja ki: azt mondja, Szlovákia nem akar katonai pénzt adni, és nem akar olyan nyilatkozatot, amely később kötelezettségként tér vissza. Ez a NATO számára nem meglepő de kellemetlen, mert a szövetség Ankarában próbál erőt mutatni Trump felé, Ukrajna felé pedig továbbra is egységet és támogatást.
Források: TASR l Reuters l Anadolu l Kyiv Independent l Economx l NATO
