Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatóján átfogó politikai, közjogi és gazdasági változásokról beszélt. A Tisztítótűz művelet középpontjában az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, a legfőbb ügyész távozásának kérdése, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása, valamint az új alkotmány és a választási törvény társadalmi vitája áll.
A miniszterelnök szerint a mostani folyamat nem egyszerű személycserékről szól. Magyar Péter úgy fogalmazott: a cél annak a politikai és gazdasági hálózatnak a lebontása, amely szerinte évtizedeken át befolyásolta az állam működését, a közpénzek útját és az intézmények függetlenségét. A kormányfő az előző rendszer működését maffiaszerű struktúraként írta le, és azt mondta: a magyar államot vissza kell adni a magyar embereknek.
A sajtótájékoztató egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a kormány a Tisztítótűz művelettel nemcsak a múlt ügyeit kívánja feltárni, hanem olyan intézményi garanciákat is létre akar hozni, amelyek a jövőben megakadályozzák a közvagyon elrejtését, kimentését.
A bejelentett közjogi csomag első nagy eleme az Alaptörvény tizenhetedik módosítása. A módosítás célja, hogy megteremtse a jogi alapját több, a korábbi rendszerhez kötött közjogi tisztségviselő megbízatásának rendezésére, valamint az igazságszolgáltatás, az alkotmányos kontroll és a közpénzek védelmének megerősítésére.
A módosítás egyik legnagyobb politikai súlyú pontja Sulyok Tamás köztársasági elnököt érinti. Magyar Péter közlése szerint az Alaptörvény-módosítás hatálybalépése után kezdeményeznék Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. A miniszterelnök szerint a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét helyre kell állítani, mert az államfőnek nem egy politikai korszakot, hanem a nemzet egészét kell képviselnie.
Magyar Péter Sulyok Tamásnak címezve kemény üzenetet fogalmazott meg. Arra figyelmeztette az államfőt, hogy ne próbálja akadályozni az alkotmánymódosítás folyamatát. A kormányfő üzenetének lényege az volt: a politikai kör bezárult, a változások elindultak, és a köztársasági elnöknek tudomásul kell vennie az új parlamenti és társadalmi helyzetet.
A Velencei Bizottság ügye is szóba került. Sulyok Tamás korábban a testülethez fordult a kialakult alkotmányos helyzet miatt.
A miniszterelnök álláspontja szerint a magyar alkotmányos kérdésekről végső soron Magyarország demokratikusan megválasztott intézményeinek és a magyar embereknek kell dönteniük.
A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az új köztársasági elnök megválasztása átmeneti megoldás is lehet. Az Országgyűlés a jelenlegi szabályok alapján választhatna új államfőt, de az őszi alkotmányozási folyamatban már felmerülhet a köztársasági elnök választási módjának átalakítása is.
Magyar Péter szerint nyitott kérdés, hogy a jövőben közvetlenül a választók dönthessenek-e a köztársasági elnök személyéről. Ez jelentős változás lenne, mert a közvetlenül választott államfő erősebb társadalmi felhatalmazást kapna. Ezzel együtt felmerül az is, hogy az államfő hatásköreit bővíteni kellene-e.
A miniszterelnök szerint a köztársasági elnöknek nem pusztán protokolláris szereplőnek kell lennie. Olyan államfőre lenne szükség, aki képes megszólalni erkölcsi, társadalmi és közjogi kérdésekben, szükség esetén ellensúlyt képez a mindenkori hatalommal szemben, és valóban őrködik az alkotmányos rend felett.
A legfőbb ügyész helyzete szintén a sajtótájékoztató egyik fontos pontja volt. Magyar Péter szerint a legfőbb ügyésznek rövidesen le kell mondania. A kormány arra számít, hogy ez megtörténik, ha azonban mégsem, akkor visszatérnek arra, milyen jogi és politikai eszközökkel lehet rendezni a helyzetet.
A miniszterelnök szerint az ügyészség kérdése nem pusztán személyi ügy. Az elszámoltatás, a korrupciós ügyek kivizsgálása és a közvagyon visszaszerzése csak akkor lehet hiteles, ha az ügyészségi rendszer irányítása is képes visszaszerezni a közbizalmat.
A Tisztítótűz művelet másik központi eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása. Az új intézmény feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének támogatása, valamint a jövőbeni vagyonkimentések megelőzése lenne.
A hivatal a tervek szerint nem a kormány alá tartozna, hanem az Országgyűlés felügyelete alatt működne. Ez azért fontos, mert az elszámoltatás csak akkor lehet hiteles, ha nem politikai bosszúként, hanem jogállami, ellenőrizhető és átlátható folyamatként működik.
Magyar Péter a maffiahasonlatot is használta, amikor a korábbi hatalmi rendszer működéséről beszélt. A miniszterelnök szerint a közvagyon köré olyan zárt érdekhálózat épült, amelyben politikai bábok, strómanok, ügyvédek, könyvelők és gazdasági szereplők védték egymást. Ebben az összefüggésben került elő a Keresztapa-filmre való utalás is: a kormányfő szerint aki érteni akarja, hogyan működik egy zárt hatalmi hálózat, annak érdemes felismernie ezeket a párhuzamokat.
A sajtótájékoztató egyik fontos üzenete azonban az volt, hogy a kormány szerint ezt a rendszert nem lehet pusztán politikai beszédekkel lebontani. Ehhez törvényekre, intézményekre, nyomozati munkára, vagyonvizsgálatokra, társadalmi kontrollra és következetes jogállami eljárásokra van szükség.
Az Alaptörvény módosítása több további közjogi változást is tartalmazna. Ezek közé tartozik az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves korhatár visszavezetése, az Alkotmánybíróság hatáskörének erősítése, a bírói önigazgatás megerősítése, valamint az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztására vonatkozó szabályok átalakítása.
A módosítás része lenne az országgyűlési mandátumok időbeli korlátozása is. Magyar Péter szerint a hatalom nem örökre szóló jogosítvány, hanem időre kapott felhatalmazás. Ezért indokoltnak tartja, hogy senki ne ülhesse be magát évtizedekre a parlamenti pozíciókba.
A közpénz fogalmának újragondolása is fontos része a csomagnak. A kormány célja, hogy a közvagyon útját ne lehessen jogi trükkökkel elrejteni, és a közpénz akkor is közpénz maradjon, ha alapítványokhoz, cégekhez vagy más szervezetekhez kerül.
A sajtótájékoztatón az új alkotmány kérdése is előkerült. Magyar Péter szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indulhat, amelybe a teljes társadalmat be kell vonni. A kormányfő hangsúlyozta: alkotmányt nem egyetlen kormánynak kell írni, hanem olyan közös alapszöveget kell alkotni, amelyet a magyar emberek is sajátjuknak éreznek.
Az új alkotmányt a tervek szerint népszavazás erősítené meg. Ez azt jelentené, hogy a legfontosabb közjogi alapokról végső soron a választók mondhatnának véleményt.
A választási törvény kérdése szintén az alkotmányozási folyamat része lehet. Magyar Péter szerint logikus lenne az új választási szabályokat az új alkotmány előkészítésével együtt megvitatni. Ez érintheti a választókerületeket, a jelöltállítást, a kampányszabályokat, a pártfinanszírozást és azt is, hogyan alakulnak át a szavazatok parlamenti mandátumokká.
A miniszterelnök szerint ezekről a kérdésekről nem zárt ajtók mögött kell dönteni. A társadalmi párbeszédbe civil szervezeteket, jogászokat, szakmai műhelyeket, tudományos szereplőket, politikai közösségeket és magukat az állampolgárokat is be kell vonni.
A kormány már társadalmi párbeszédre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, és társadalmi egyeztetés indult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról is. A cél az, hogy minél több ember mondhassa el a véleményét a közjogi és vagyonvédelmi változásokról.
Ez a sajtótájékoztató tehát nemcsak bejelentések sorozata volt, hanem politikai felhívás is. Magyar Péter azt üzente: a változás csak akkor lehet tartós, ha abban nemcsak a kormány és a Parlament, hanem a társadalom is részt vesz.
A következő hónapok tétje ezért rendkívül nagy. Eldőlhet, milyen lesz Magyarország új alkotmányos rendje, hogyan választják meg a jövőben a köztársasági elnököt, milyen hatáskörökkel működik majd az államfő, hogyan alakul át a választási törvény, és milyen intézményi eszközökkel lehet visszaszerezni a jogtalanul elvont közvagyont.
A kormány szerint a kör bezárult a régi rendszer körül. A kérdés most az, hogy az emberek élnek-e a lehetőséggel, beleszólnak-e az alkotmányozásba, a választási szabályok alakításába és a közvagyon védelmébe.
Mert valódi rendszerváltást nem lehet kizárólag törvényekkel végigvinni. Ahhoz emberek kellenek, akik figyelnek, kérdeznek, véleményt mondanak, és nem engedik, hogy a közös vagyon ismét néhány kiváltságos kezébe kerüljön.
Forrás: Sajtótájékoztató a Tisztító Tűz műveletről
