Megszünteti a kormány az Élelmiszermentő Központot, miután az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat és többmilliárdos, eredményességében nem igazolt kiadásokat tárt fel a működésében. A 2022-ben alapított állami társaság a vizsgálat szerint megalakulása óta nem látta el törvényben meghatározott élelmiszermentési feladatait, miközben 2,8 milliárd forintot fordított informatikai fejlesztésre, további 4,6 milliárdot pedig a rendszer üzemeltetésére. Bóna Szabolcs agrárminiszter november 5-én bejelentette, hogy törvénymódosítással megszüntetik a szervezetet, és előkészítik annak végelszámolását. Az ügyben az Állami Számvevőszék feljelentést tett, a hatóságok nyomozást indítottak.
Véget vet a kormány az Élelmiszermentő Központ működésének, amelyet négy évvel ezelőtt azzal a céllal hoztak létre, hogy országos szinten megszervezze a kereskedelemben keletkező élelmiszerfelesleg megmentését és eljuttatását a rászorulókhoz. A megszüntetésről Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter november 5-én, csütörtökön közzétett videójában számolt be. A döntés hátterében az Állami Számvevőszék nyáron nyilvánosságra hozott jelentése áll, amely a társaság gazdálkodásában és feladatellátásában egyaránt súlyos hiányosságokat állapított meg.
A 2022-ben megalapított Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. feladata az lett volna, hogy összekapcsolja a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat a Karitatív Tanács élelmiszerosztást végző tagszervezeteivel. Az állami társaságnak kellett volna koordinálnia az országos élelmiszermentést, nyilvántartásba vennie az abban közreműködő szervezeteket, valamint biztosítania az élelmiszerfelesleg elosztásához szükséges informatikai hátteret.
Az Állami Számvevőszék 26088. számú, júliusban közzétett jelentése azonban megállapította, hogy a központ az ellenőrzés lezárásáig nem kezdte meg a jogszabályban előírt élelmiszermentési tevékenységét. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok és nyilatkozatok alapján a Karitatív Tanács tagszervezetei részére nem történt élelmiszerátadás a társaság közreműködésével, holott éppen ez lett volna létrehozásának egyik alapvető célja.
Miközben az élelmiszermentési feladatok teljesítése elmaradt, jelentős állami forrásokat fordítottak a szervezet működtetésére. A számvevőszéki ellenőrzés szerint a társaság gazdálkodását elsősorban az informatikai rendszer fejlesztése és az ahhoz kapcsolódó üzemeltetési szolgáltatások határozták meg. A fejlesztésre bruttó 2,8 milliárd forintot költöttek, a rendszer tényleges működését és használatba vételét azonban az ellenőrzés során nem tudták igazolni.
A jelentésből az is kiderült, hogy a rendszer fejlesztését megfelelő döntés-előkészítő dokumentáció nélkül indították el, és nem vették kellően figyelembe a tényleges felhasználói igényeket. A kivitelezés során olyan új követelmények merültek fel, amelyek az eredeti szerződésben nem szerepeltek, ezért a szoftvert jelentősen át kellett dolgozni. Ez további költségekkel járt, miközben a rendszer rendeltetésszerű használata továbbra sem valósult meg.
A legsúlyosabb pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy az Élelmiszermentő Központ a ténylegesen használatba nem vett informatikai rendszer üzemeltetésére további bruttó 4,6 milliárd forintot fizetett ki. Az ÁSZ szerint a társaság az ellenőrzés idején érvényes üzemeltetési szerződés hiányában már maga sem fért hozzá a rendszerhez, így a számvevőszéki ellenőrök sem tudták azt megtekinteni.
Bóna Szabolcs november 5-i bejelentésében arra is kitért, hogy a havi üzemeltetési díj megközelítette a nettó 150 millió forintot. Emellett további 53 millió forint közpénzt fordítottak tanácsadási szolgáltatásokra. A miniszter közlése szerint egyes teljesítési igazolásokban olyan jogszabályokra és eseményekre hivatkoztak, amelyek az igazolások időpontjában még nem is léteztek.
Feljelentés és rendőrségi nyomozás követte az ellenőrzést
A számvevőszék nemcsak a jelentős informatikai kiadásokat kifogásolta, az ellenőrzés a társaság egész gazdálkodásában hiányosságokat tárt fel: több beszerzésnél hiányoztak az igények megalapozottságát, a szolgáltatók kiválasztását vagy a teljesítés tartalmát igazoló dokumentumok. Egyes kifizetéseknél utólag sem lehetett megfelelően ellenőrizni, hogy pontosan milyen szolgáltatásért fizettek.
A vizsgálók olyan szakmai anyagokat is találtak, amelyek bizonyíthatóan csak az ÁSZ ellenőrzésének megkezdése után készültek el, noha korábbi teljesítések alátámasztására szolgáltak. A döntés-előkészítő iratok hiánya miatt azt sem lehetett utólag megállapítani, hogy a társaság alkalmazottai ténylegesen milyen feladatokat végeztek, illetve indokolt volt-e a foglalkoztatottak létszáma.
A szervezet a számvevőszéki jelentés szerint nem alakította ki megfelelően a belső ellenőrzési és kontrollrendszerét, több alapvető működési dokumentuma hiányzott, és az iratmegőrzési, valamint közzétételi kötelezettségeinek sem tett maradéktalanul eleget. Számviteli szabálytalanságokat is feltártak, amelyek miatt a 2023-as éves beszámoló nem adott megbízható és valós összképet a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
A feltárt hiányosságok miatt az Állami Számvevőszék a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz is fordult. A vizsgálat szerint felmerült, hogy az informatikai rendszer fejlesztésére kötött közbeszerzési szerződés módosítása nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, egy tanácsadási szerződés megkötésénél pedig jogtalanul mellőzhették a közbeszerzési eljárást.
A bűncselekmények gyanúját felvető megállapítások nyomán az ÁSZ az illetékes hatóságokhoz fordult, az ügyben rendőrségi nyomozás indult. A számvevőszéki megállapítások és a feljelentés ugyanakkor önmagukban nem jelentik büntetőjogi felelősség megállapítását; az esetleges bűncselekmények körülményeinek feltárása a nyomozó hatóság feladata.
Törvénymódosítással számolják fel a központot
Bóna Szabolcs bejelentése szerint a kormány már a nyáron megkezdte a társaság működésének rendezését. Megszüntették a korábbi ügyvezető jogviszonyát, és új vezetőt neveztek ki, akinek elsődleges feladatául a szervezet működésének lezárását, valamint a megszüntetés előkészítését határozták meg.
Most az élelmiszerláncról szóló törvény módosításával kívánják hivatalosan is megszüntetni az Élelmiszermentő Központot, ezt követően pedig megkezdődhet a társaság végelszámolása. A miniszter szerint a döntéssel egy olyan intézményi működést zárnak le, amely nem teljesítette eredeti célját, miközben jelentős közpénzeket használt fel.
A megszüntetés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az állam felhagyna az élelmiszerpazarlás visszaszorításával vagy a feleslegessé váló, de még fogyasztható élelmiszerek rászorulókhoz történő eljuttatásának támogatásával. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy Magyarországon több civil és karitatív szervezet hosszú ideje eredményesen foglalkozik élelmiszermentéssel, a jövőben pedig ezek tapasztalataira és együttműködésére kívánnak építeni.
A miniszter szerint az új rendszerben az elvégzett munka tényleges eredményét kell előtérbe helyezni. Meghatározó szempont lesz, hogy mennyi élelmiszert sikerül megmenteni, abból mennyi jut el valóban a rászorulókhoz, és mindez mekkora költséget jelent az adófizetőknek. A kormány szándéka szerint a támogatásokat a kimutatható teljesítményhez és az ellenőrizhető felhasználáshoz kötnék.
A november 5-i bejelentéssel eldőlt az Élelmiszermentő Központ megszüntetésének kormányzati szándéka, a jogi lezáráshoz azonban még szükség van a törvénymódosításra és a végelszámolási eljárás lefolytatására. A számvevőszéki vizsgálat nyomán indult hatósági eljárások ettől függetlenül folytatódhatnak, miközben a kormánynak arról is gondoskodnia kell, hogy az élelmiszermentés országos feladatait a jövőben működőképes, ellenőrizhető rendszer lássa el.
Forrás: Állami Számvevőszék, Bóna Szabolcs agrárminiszter november 5-i bejelentése, MTI.
