Hiába jelentek meg a levéltár vezetői és az adatvédelmi hatóság elnöke, hétfő reggel határozatképtelenné vált az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A Tisza Párt mind a hat bizottsági tagja távol maradt az ügynökakták körüli botrány miatt összehívott rendkívüli üléstől. Apáti István, a testület Mi Hazánk-os elnöke szerint az ügyben már a miniszterelnök politikai felelőssége is felmerülhet.
Hétfő reggel nyolc órára Apáti István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke rendkívüli, nyilvános ülést hívott össze a november 4-én közzétett ügynökakták körüli botrány miatt. A kilenctagú testületből azonban mindössze hárman jelentek meg: Apáti István mellett a Fidesz két képviselője, Horváth László és Hegedűs Barbara. A Tisza Párt hat bizottsági tagja távol maradt, így az ülés határozatképtelenné vált.
A távolmaradás előre bejelentett politikai döntés volt. Magyar Péter miniszterelnök már pénteken közölte, hogy pártja nem vesz részt a meghallgatáson, amelyet a „Fidesz alvállalkozói által hétfőre összehívott nemzetbiztonsági bohóckodásnak” nevezett.
A meghívott intézményvezetők ugyanakkor megérkeztek az Országházba. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, helyettese, Tóth Eszter Mária, valamint Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is jelen volt. Apáti István a határozatképtelenség megállapítása után kötetlen, sajtónyilvános beszélgetést kezdeményezett, amelyen a meghívottak végül válaszoltak a kérdésekre.
Apáti István: a miniszterelnök felelőssége is felmerülhet
Az informális egyeztetést követően Apáti István már nem csupán a levéltári vezetés felelősségéről beszélt. A Mi Hazánk politikusa szerint indokolt, hogy az ÁBTL főigazgatója felajánlotta lemondását, de a történtek miatt a miniszteri szintű, sőt a miniszterelnöki felelősséget is vizsgálni kellene. Apáti bírálta Magyar Péter döntését is, amellyel a Tisza Párt megakadályozta a bizottság határozatképes ülését. A bizottsági elnök szerint a távolmaradás azt a kérdést is felveti, miért nem kívántak részt venni a kormánypárti képviselők a nyilvános parlamenti meghallgatáson.
A Mi Hazánk már az ügynökakták közzétételekor bírálta a múltfeltárás módját. Toroczkai László, a párt elnöke november 4-én úgy fogalmazott, hogy az ügynökaktákat már évtizedekkel ezelőtt nyilvánosságra kellett volna hozni. Álláspontja szerint valódi rendszerváltás esetén erre már 1990-ben sor került volna. A párt így a nyilvánosságra hozatal szükségességét nem vitatja, ugyanakkor a mostani adatkezelési hibák és a felelősség tisztázását is követeli.
164 embert soroltak tévesen az ügynökök közé
A botrány azután robbant ki, hogy a november 4-én elindított nyitottaktak.hu oldalon hozzáférhetővé váltak a rendszerváltás előtti állambiztonsági nyilvántartásokból származó adatok. A közzétételt követően kiderült, hogy informatikai hiba miatt 164 olyan személy is a hálózati személyek között szerepelt, akiket valójában az állambiztonsági szervek megfigyeltek.
Az érintettek között volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója is. A téves besorolás miatt a levéltár vezetése és Magyar Péter miniszterelnök egyaránt bocsánatot kért. A hibát péntekre kijavították, a történtek azonban súlyos kérdéseket vetettek fel az adatok ellenőrzésével és közzétételével kapcsolatban.
A levéltár főigazgatója felajánlotta lemondását
A hétfői egyeztetésen Cseh Gergő Bendegúz megerősítette, hogy a téves besorolások miatt felajánlotta lemondását, amelynek elfogadásáról a fenntartó dönthet. A főigazgató tájékoztatása szerint a levéltár október elején kapta meg a mágnesszalagokról származó adatállományt. Az intézmény saját nyilvántartásából származó adatokat többször is ellenőrizték, a később kapott állomány ismételt ellenőrzésére azonban már nem maradt lehetőségük. Elmondása szerint a hibát nem ismerték a közzétételkor, ellenkező esetben az érintett adatokat nem hozták volna nyilvánosságra.
A történtek nyomán nemcsak az adatfeldolgozás hibája, hanem a közzététel előkészítése, az ellenőrzésre rendelkezésre álló idő és az esetleges kormányzati sürgetés kérdése is felmerült. Apáti István az informális meghallgatáson ezekre a körülményekre is rákérdezett.
Forrás: Országgyűlés – nemzetbiztonsági bizottság, MTI, Mi Hazánk Mozgalom
