Vannak könyvek, amelyeknek a története az utolsó oldallal véget ér, és vannak olyanok, amelyek tovább élnek az olvasók emlékezetében, nemzedékről nemzedékre. Az Elfújta a szél az utóbbiak közé tartozik. Scarlett O’Hara makacssága, Rhett Butler keserű szerelme, Tara elveszett világa és egy egész korszak összeomlása olyan történetté állt össze Margaret Mitchell tollából, amely kilencven évvel a megjelenése után is milliókat képes megszólítani. Az amerikai írónő, aki életében mindössze egyetlen regényt jelentetett meg, 1900. november 8-án született Atlantában. Ma lenne 126 éves.

Egy déli város emlékei között
Margaret Munnerlyn Mitchell gyermekkorát Georgia államban, Atlantában töltötte, egy olyan családban, amelynek története szorosan összefonódott az amerikai Dél múltjával. A polgárháború emléke még elevenen élt a családi elbeszélésekben, a régi ültetvények, az elveszett otthonok és a megváltozott társadalmi viszonyok történetei pedig már kislányként megmozgatták a képzeletét. Akkor még senki sem sejthette, hogy ezekből az emlékekből egyszer a világirodalom egyik legismertebb regénye születik.

Mitchell fiatalon az újságírás felé fordult. Az Atlanta Journal munkatársaként dolgozott, riportokat, portrékat és különféle történeteket írt, miközben egyre biztosabban sajátította el az emberek megfigyelésének és a történetmesélésnek a mesterségét. Nem irodalmi hírnévre készült, hanem dolgozott, olvasott, és élte a korabeli amerikai nagyvárosi nők változó világának mindennapjait.
Egy makacs lábsérülés azonban megváltoztatta az életét. Amikor egészségi állapota miatt felhagyott a rendszeres újságírói munkával, több időt töltött otthon, és egyre többet olvasott. Férje, John Marsh könyvekkel látta el, mígnem a családi emlékezet szerint egyszer azt javasolta neki: ha már ennyi történetet elolvasott, miért nem ír egyet maga?
Így kezdődött az a hosszú alkotómunka, amelyből megszületett az Elfújta a szél. Mitchell éveken át dolgozott a kéziraton, újraírta a fejezeteket, kutatta a polgárháború történetét, és aprólékosan építette fel szereplőinek világát. A hatalmas regény jelentős része egy szerény atlantai lakásban készült, amelyet ő maga tréfásan csak „The Dump”, vagyis nagyjából „a kupleráj” néven emlegetett.

Scarlett O’Hara – egy nő, aki nem volt hajlandó meghajolni a sorsa előtt
Amikor 1936. június 30-án megjelent az Elfújta a szél, az amerikai könyvpiacot valósággal elsöpörte a siker. A regényből fél év alatt több mint egymillió példány fogyott, ami a gazdasági világválság éveiben egészen rendkívüli teljesítménynek számított. Mitchell 1937-ben Pulitzer-díjat kapott, és neve egy csapásra az amerikai irodalom legismertebb alkotói közé került.
A történet középpontjában Scarlett O’Hara áll, aki egy gazdag déli család elkényeztetett lányából a háború és a veszteségek hatására kemény, elszánt asszonnyá válik. Scarlett nem hibátlan hősnő: önző, hiú, olykor kegyetlen, és gyakran éppen azokat bántja meg, akik a legjobban szeretik. De van benne valami rendíthetetlen életerő, amelynek köszönhetően újra és újra talpra áll, amikor már minden elveszettnek látszik.
Mellette Rhett Butler alakja a regény másik felejthetetlen szereplője, aki látszólag könnyed cinizmusa mögött mély érzéseket és csalódásokat hordoz. Kettejük története nem a tökéletes szerelem meséje, hanem két büszke, makacs ember fájdalmas egymásra találásának és elkerülésének regénye. A háború, a túlélés, az otthon elvesztése, az emberi méltóság és az újrakezdés kérdései éppúgy jelen vannak benne, mint az a felismerés, hogy a történelem egyetlen pillanat alatt romba döntheti mindazt, amit az ember öröknek hitt.
Amikor Hollywood halhatatlanná tette a történetet
A könyv sikere hamarosan Hollywood figyelmét is felkeltette. David O. Selznick producer megvásárolta a megfilmesítés jogait, és 1939-ben megszületett a filmtörténet egyik legnagyobb vállalkozása. Scarlett O’Hara szerepét Vivien Leigh, Rhett Butlerét Clark Gable alakította, az eredmény pedig olyan mozi lett, amely látványvilágával, zenéjével és felejthetetlen színészi alakításaival évtizedekre meghatározta a romantikus történelmi filmek világát.




Az Elfújta a szél nyolc versenykategóriában nyert Oscar-díjat, Hattie McDaniel pedig a filmtörténet első afroamerikai Oscar-díjazottja lett. A film sikere tovább növelte Mitchell hírnevét, miközben az írónőnek egyre nehezebb volt megőriznie azt a magánéletet, amelyhez mindig is ragaszkodott.
A regény és a film öröksége ugyanakkor nem mentes az ellentmondásoktól. Az amerikai Dél romantikus ábrázolása, a rabszolgaság világának megszépítése és az afroamerikai szereplők bemutatása napjainkban is történelmi és társadalmi viták tárgya. Mindez nem törli el a mű irodalmi jelentőségét, de hozzátartozik annak megértéséhez, hogy egy korszakról szóló történet miként őrizheti meg egyszerre az emberi sorsok igazságát és saját korának előítéleteit.




A világhír, amely nem hozott újabb regényt
Margaret Mitchell soha többé nem jelentetett meg újabb regényt életében. Az Elfújta a szél világsikere után idejének jelentős részét a szerzői jogokkal, a kiadásokkal és a hatalmas levelezéssel kapcsolatos ügyek kötötték le. Nem vágyott arra, hogy mindenáron megismételje első könyvének diadalát, és nem kívánt a hírnév állandó szereplőjévé válni. A második világháború idején jótékonysági munkát végzett, később pedig jelentős anyagi támogatást nyújtott többek között afroamerikai orvostanhallgatók tanulmányaihoz is. Ez kevésbé ismert oldala az írónő életének, amelyet a világhírű regény sokáig szinte teljesen háttérbe szorított.
Sorsa tragikus hirtelenséggel ért véget. 1949. augusztus 11-én férjével moziba indult Atlantában, amikor átkelés közben elütötte egy autó. Súlyos sérüléseibe öt nappal később, augusztus 16-án belehalt. Mindössze 48 éves volt. Abban a városban temették el, ahol megszületett, felnőtt, és megírta élete nagy művét.
Az Elfújta a szél első megjelenése óta kilencven év telt el. Megváltozott a világ, megváltozott a múltról alkotott képünk, és ma már jóval kritikusabban olvassuk a történet egyes részeit. Scarlett küzdelme, veszteségei és újrakezdései azonban továbbra is ismerős emberi tapasztalatokat idéznek fel. Talán ezért is maradt fenn a történet, miközben az a világ, amelyből megszületett, már régen eltűnt. A regény végén Scarlett a holnapba kapaszkodik. A holnap ígérete ott maradt az olvasókkal, ahogy Margaret Mitchell neve is ott ragyog a huszadik század legnagyobb történetmesélői között.

