Nem a hajón „született” a vírus, hanem a jelenlegi adatok szerint valaki már fertőzötten szállhatott fel az MV Hondius fedélzetére. Az eset mégis komoly figyelmeztetés: a világjárványok utáni korszakban egy távoli expedíciós út is napok alatt több ország egészségügyi ügyévé válhat.
Nemzetközi egészségügyi figyelmet váltott ki egy hantavírusos megbetegedéssorozat, amelyet az MV Hondius nevű, holland zászló alatt közlekedő expedíciós hajóhoz kötnek. A fedélzeten több tucat ország állampolgárai utaztak, az útvonal pedig a dél-atlanti térség távoli pontjait is érintette. A hatóságok szerint a lakosság szélesebb körére nézve a kockázat alacsony, az ügyet azonban több ország járványügyi szervei is szorosan követik.
A hajó 2026. április 1-jén Ushuaiából, Argentínából indult, majd többek között az Antarktisz, Dél-Georgia, Tristan da Cunha, Szent Ilona és Ascension-sziget térségét is érintette. A fedélzeten 147 ember tartózkodott: 86 utas és 61 fős személyzet, összesen 23 országból. A WHO adatai szerint május elejére nyolc esetet jelentettek a hajóhoz köthetően, köztük több laboratóriumilag igazolt fertőzést és három halálesetet. A vizsgálatok alapján az érintett kórokozó az Andes-vírus, amely a hantavírusok egyik típusa.
Honnan indult?
A jelenlegi járványügyi értékelés szerint nem az a legvalószínűbb, hogy a vírus a hajón jelent meg először. A WHO munkahipotézise alapján az első fertőzött személy még a beszállás előtt, feltehetően Argentínában, természetes környezeti kitettség során kaphatta el a vírust. Vagyis a hajó nem feltétlenül a fertőzés eredeti forrása volt, hanem egy zárt közösség, ahová a vírus már behurcolva kerülhetett be. Innen vált az eset több országot érintő járványügyi riasztássá.
A National Geographic összefoglalója szerint a hantavírusok leggyakrabban rágcsálóktól jutnak át emberre. A fertőzött állatok vizelete, ürüléke vagy nyála szennyezheti a port, amely takarítás, mozgás, természetjárás vagy zárt helyek felbolygatása közben a levegőbe kerülhet. Az ember többnyire ilyen szennyezett por, felület vagy környezet révén fertőződhet meg. Ez magyarázza, miért nem klasszikus „hajós vírusnak” tekintik az ügyet. A kiindulópont inkább egy szárazföldi, környezeti kitettség lehetett, míg a hajó zárt világa felerősítette a járványügyi kockázatot.
Az Andes-vírus a legtöbb hantavírussal szemben ritka esetben emberről emberre is terjedhet, főként szoros, tartós kontaktus esetén. Nem úgy viselkedik, mint a Covid vagy a kanyaró, nem tömegesen, könnyen terjedő légúti vírusról van szó, de zárt közösségben, hosszabb együttlét mellett a kontaktkutatás különösen fontossá válik.
Miért lett nemzetközi ügy?
Egy expedíciós hajó sajátos környezet: az utasok és a személyzet napokon, heteken át közös terekben mozognak, együtt étkeznek, közös programokon vesznek részt, majd az út végén különböző országokba térnek haza. Ezért a hatóságoknak nemcsak a betegeket kellett kezelniük, hanem az összes potenciális kontaktot is fel kellett kutatniuk.
Jelenleg a legfrissebb Reuters-jelentések szerint az amerikai hatóságok is érintettek. Az Egyesült Államokba hazaszállított utasok közül egy ember enyhén pozitív lett az Andes-törzsre, egy másik pedig enyhe tüneteket mutatott. Őket speciális egészségügyi központokba vitték további megfigyelésre.
Ugyanakkor a WHO és más egészségügyi hatóságok nem világjárványról beszélnek. A lakosság általános kockázatát alacsonynak minősítik, miközben az érintett utasokat és személyzeti tagokat célzott megfigyelés, izoláció és kontaktkutatás alá vonják.
A Covid utáni világban a járványügyi figyelem nem tűnt el. Az utazás, a hajózás, a zárt közösségek és a gyors nemzetközi mozgás miatt egy-egy fertőzés néhány nap alatt több ország egészségügyi rendszerét is érintheti. Ez nem új Covid, nem tömegesen terjedő légúti világjárvány. De komoly ügy, mert az Andes-hantavírus súlyos, akár halálos tüdőszindrómát okozhat. A hatóságok ezért egyszerre próbálnak higgadtságot kérni és szoros ellenőrzés alatt tartani minden érintettet.
