Irán legnagyobb kriptotőzsdéje nem egyszerű digitális pénzügyi platform. A Reuters oknyomozása szerint a Nobitex alapítói az ország egyik legbefolyásosabb hatalmi családjához tartoznak, a tőzsdén pedig szankciók alatt álló iráni állami szereplőkhöz, a központi bankhoz és a Forradalmi Gárdához köthető pénzmozgások is megjelentek. A cég mindezt tagadja, de a számok kemények: 11 millió felhasználó, az iráni kriptomozgások becsült 70 százaléka, és több tíz-, illetve százmillió dollárnyi vitatott tranzakció.
A Reuters különleges oknyomozása szerint Irán legnagyobb kriptotőzsdéjét, a Nobitexet két testvér, Ali és Mohammad Kharrazi alapította 2018-ban. Nem ezen a néven szerepeltek. A hírügynökség szerint az üzleti iratokban és a cég nyilvános megjelenéseiben az „Aghamir” családnevet használták, miközben valójában az iráni hatalmi elit egyik legismertebb dinasztiájához, a Kharrazi családhoz köthetők.
A testvérek apja, Bagher Kharrazi az iráni Hezbollah nevű politikai-vallási szervezet alapítója volt — ez nem azonos a libanoni Hezbollahhal —, és saját honlapja szerint az 1979-es iszlám forradalom után részt vett az Iszlám Forradalmi Gárda, az IRGC személyi állományának szervezésében is. A Nobitex szerint sem a testvérek, sem az apjuk nem töltöttek be kormányzati vagy katonai tisztséget.
A Nobitex néhány év alatt Irán domináns kriptós pénzkapujává vált. A cég saját közlése szerint 11 millió felhasználója van, vagyis az iráni lakosság több mint tizede rendelkezik regisztrációval. A Reuters által idézett adatok szerint a Nobitex az iráni kriptotranzakciók mintegy 70 százalékát kezeli. Ez már nem startup-történet, hanem infrastruktúra.
Irán a nyugati szankciók miatt nagyrészt ki van zárva a hagyományos nemzetközi pénzügyi rendszerből. A rial gyenge, az infláció magas, a banki utak korlátozottak. Ebben a környezetben a kriptó sok iráni számára menekülőút lett: megtakarítás, átutalás, dollárhoz kötött eszköz, kapcsolat a külvilággal. De a Reuters szerint ugyanazon a digitális folyosón nemcsak hétköznapi emberek, hanem szankciók alatt álló állami szereplők is pénzt mozgathattak.
A blockchain-elemző cégek különböző összegeket azonosítottak. Az Elliptic szerint nagyjából 366 millió dollárnyi, gyanús vagy szankcionált szervezetekhez köthető pénzmozgás ment át a Nobitexen. A Chainalysis körülbelül 68 millió dollárt jelölt meg. A Crystal Intelligence 22 millió dollárnyi közvetlen átutalást talált szankcionált tárcákból. Mindhárom cég jelezte: a tényleges összeg ennél magasabb lehet.
Az egyik legsúlyosabb szál az iráni központi bankhoz vezet. Az Elliptic szerint a központi bankhoz köthető tárcák 2024 novembere és 2025 júniusa között több mint 500 millió dollárnyi kriptót vásároltak. Ebből mintegy 347 millió dollár a Nobitexhez került 2025 első hat hónapjában. A Reuters szerint az ilyen útvonalak alkalmasak lehetnek arra, hogy elhomályosítsák a pénz eredeti forrását.
A történet egyik váratlan szereplője Babak Zanjani, a csalás miatt korábban halálra ítélt, majd 2024-ben enyhített büntetésű iráni milliárdos. Zanjani régóta ismert név az iráni szankciókerülési hálózatok körül. Egy nyilvános vitában kriptotárca-címeket tett közzé, ezek alapján pedig külső elemzők legalább 20 millió dollárnyi, szankcionált iráni központi banki pénz útját tudták követni a Nobitexhez.
A Nobitex tagadja, hogy az iráni állam eszköze lenne. A cég a Reutersnek azt írta: magánkézben lévő, független vállalkozás, amelynek soha nem volt kapcsolata, megállapodása vagy szerződése sem az iráni központi bankkal, sem az IRGC-vel, sem más kormányzati szervvel. Azt is közölte, hogy ha tiltott pénzek átmentek a rendszerén, azok a vezetés tudta és jóváhagyása nélkül mozogtak, és csak az összforgalom kis töredékét jelentették.
A Reuters kilenc olyan iráni személlyel beszélt, akik dolgoztak a Nobitexnél vagy kapcsolatban álltak vele. Közülük hatan azt mondták: tudomásuk volt arról, hogy a platformot az iráni kormány vagy biztonsági szervek nyugati szankciók megkerülésére használták. A Nobitex szerint nem volt ilyen megállapodás semmilyen állami szervvel.
A Reuters szerint a Nobitex nemcsak használta a kriptós rendszert, hanem aktívan tanácsokat is adott arra, hogyan lehet nehezebbé tenni a tranzakciók követését. A cég nyilvánosan arról beszélt, hogy célja segíteni az irániakat a kriptobefektetésben „a szankciók árnyékában”. A Reuters szerint a platform több tárcacímet használt, kriptográfiai eszközöket fejlesztett a kapcsolatok elrejtésére, és ügyfeleinek is azt javasolta, hogy több tárcán keresztül rétegezzék a pénzmozgásokat.
A Nobitex egyszerre szolgálta ki a hétköznapi irániakat és jelent meg olyan pénzmozgásokban, amelyek szankciókkal sújtott állami szereplőkhöz köthetők. Ezért nehéz szétválasztani a civil felhasználót és a rezsim pénzügyi árnyékrendszerét. A Crystal Intelligence vezető hírszerzési tisztviselője, Nick Smart szerint éppen ez a Nobitex körüli fő aggodalom, hogy olyan sok normál iráni használja a platformot, hogy nehéz elválasztani a rendszert a rezsimtől.
A Reuters azt is feltárta, hogy a testvérek családi hátterét sokan még a cég környezetében sem ismerték. Több volt munkatárs és régi ismerős azt mondta: Ali és Mohammad nem használták a Kharrazi nevet, sőt, egy korábbi munkatárs kifejezetten megijedt, amikor megtudta a családi kapcsolatot, mert korábban nyíltan bírálta a rezsimet és a vallási rendszert.
A Reuters iráni cégiratok, állami és banki nyilvántartások, kiszivárgott adatbázisok és azonosítószámok összevetésével térképezte fel a kapcsolatot. A Nobitex domainjének 2017-es regisztrációjánál az idősebb testvér olyan e-mail-címet használt, amelyben szerepelt a Kharrazi név, és ugyanez az e-mail-cím egy, az apjához köthető vallási alapítvány honlapjánál is megjelent. A Forradalmi Gárda emberei már a cég működésének korai szakaszában megjelentek a teheráni irodában, és kérdőre vonták Amir Hosein Radot, a Nobitex egyik társalapítóját és akkori vezetőjét. Később újabb razzia következett, laptopokat foglaltak le, és lezárták az irodát. A cég szerint éppen ezek az állami korlátozások bizonyítják, hogy nem élvezett kormányzati védelmet.
A Reuters szerint a Nobitex mégis nőtt. 2022 végére 4,3 millió felhasználót és 268 alkalmazottat jelentett. Az irodák startup-hangulatot sugalltak: pihenőterek, videójáték, panoráma az Alborz-hegységre. A Mahsa Amini halála után kirobbant iráni tüntetések után azonban a hangulat megváltozott: szigorúbb lett a fejkendő- és biztonsági kontroll, és a volt munkatársak szerint erősödtek a kormányzati kapcsolatok miatti aggodalmak. A platform pénzügyi erejét jól mutatta a 2025-ös hackertámadás is. A Predatory Sparrow nevű csoport körülbelül 90 millió dollárnyi kriptót vitt el a Nobitexről, majd az összeget elérhetetlen tárcákba küldte IRGC-ellenes üzenetekkel. A Reuters szerint a cég és részvényesei, köztük a testvérek, közvetlenül kártalanították az ügyfeleket.
A háborús időszak: a Reuters szerint február 28. óta a legtöbb iráni nem fér hozzá a nyílt internethez a kormányzati lekapcsolások miatt. A NetBlocks szerint csak egy államilag jóváhagyott, rendkívül szűk kör — a lakosság 1–2 százaléka — maradt online. A Nobitex ennek ellenére működött! A Crystal Intelligence szerint a háború alatt a Nobitex több mint 100 millió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel. Ez a szokásos forgalom mintegy ötöde. A cég nem válaszolt arra a Reuters-kérdésre, hogyan tudta fenntartani az internetelérést az országos korlátozás idején.
A Reuters szerint a szűk, államilag engedélyezett online körből legalább 54 millió dollárt vontak ki a Nobitexről a háború alatt. A pénz jelentős része külföldi brókerekhez kerülhetett, akik kriptót készpénzzé alakítanak, kevés kérdéssel. A történet személyesen is elérte a Kharrazi családot. Április 1-jén légicsapás érte Kamal Kharrazi, a testvérek nagybátyja, korábbi külügyminiszter és legfelsőbb vezetői tanácsadó lakását. A felesége azonnal meghalt, Kamal Kharrazi néhány nappal később belehalt sérüléseibe. Irán új legfelsőbb vezetője állami médián keresztül részvétét fejezte ki a „kiváló Kharrazi családnak”.
A Reuters oknyomozásában nem egyetlen gyanús tranzakcióról szó, és nem is csak arról, hogy Irán kriptót használ a szankciók korában. Hanem arról, hogy egy elitcsaládhoz kötött platform az ország legfontosabb digitális pénzügyi kapujává nőtt, miközben állami, biztonsági és szankcionált pénzmozgások is megjelentek a rendszerben.
A Nobitex tagad. A blockchain-elemző cégek számokat mutatnak. A volt munkatársak beszélnek. A Reuters dokumentumokat, tárcacímeket, cégiratokat és banki adatokat rakott egymás mellé, és a végeredmény, hogy Irán szankciók alatti pénzügyi világa nemcsak olajból, fedőcégekből és árnyékbankokból áll, hanem kriptotárcákból, tőzsdei átjárókból, elhomályosított pénzútvonalakból — és egy olyan platformból, amelyet a Reuters szerint az ország egyik legerősebb családjának tagjai építettek fel.
Forrás: a cikk a Reuters május 1-jén megjelent oknyomozó anyaga alapján készült.
