A Diákhitel és a Balásy-cégek kapcsolata több éven át tartott — de nem minden szerződés köthető ugyanahhoz a vezetői időszakhoz.
A Diákhitel Központ és a Balásy Gyulához köthető New Land Media–Lounge Design kör szerződései évek óta közérdekű kérdéseket vetnek fel. A dokumentumok alapján voltak Magyar Péter vezetése alatt született megállapodások, voltak későbbi szerződések, és vannak olyan részletek, amelyeket csak pontos dátumokkal, aláírásokkal és szerződéslistákkal lehet tisztán látni.
A Balásy–Diákhitel-ügy megértéséhez időrendre, szerződésekre, összegekre és szereplőkre van szükség. A történet több szakaszból áll, Magyar Péter vezetése alatt kötött szerződések, a távozása után született megállapodások, és olyan vizsgálati anyagok, amelyek a Diákhitel működésének egészének korrekt működését kérdőjelezik meg.
A Balásy–Diákhitel-ügy főbb állomásai
Kialakul a szerződéses kapcsolat
A Diákhitel Központ szerződéses kapcsolatban állt Balásy Gyula érdekeltségeivel, főként a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel. A korábbi sajtóösszesítések szerint 2018 óta nyolc szerződésről volt szó, összesen több mint nettó 1,1 milliárd forint értékben.
Magyar Péter neve megjelenik a szerződésben
A Diákhitel oldalán elérhető olyan vállalkozási keretszerződés, amelyben Magyar Péter a Diákhitel vezérigazgatójaként szerepel, a vállalkozói oldalon pedig a New Land Media és a Lounge Design konzorciuma áll.
A legnagyobb ismert szerződés éve
A legnagyobb ismert szerződés nettó 227 millió forint értékű volt. A Diákhitel oldalán elérhető 2021-es szerződés szerint a megállapodás a kommunikációs tevékenységre és médiavásárlásra vonatkozott.
Magyar Péter távozik a Diákhitel éléről
Magyar Péter távozott a Diákhitel Központ éléről. Későbbi nyilatkozatai szerint ennek egyik oka az volt, hogy nem akarta tovább vállalni a szerinte túlárazott kommunikációs szerződéseket.
A kapcsolat Magyar távozása után is folytatódik
A Balásy-cégekkel való kapcsolat Magyar Péter távozása után sem szakadt meg: a sajtóban hivatkozott legutolsó ismert szerződés 2023 szeptemberében született, mintegy nettó 47 millió forint értékben. Ez már nem Magyar Péter vezetői időszaka volt.
Az ügy nyilvánosan is berobban
Magyar Péter nyilvánosan beszélt a szerinte túlzott árú diákhiteles szerződésekről. A Transparency International a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, az Átlátszó pedig közadatigényléssel és a KEHI-jelentés ismertetésével vitte tovább az ügyet.
A Diákhitel Központ nyilvános szerződései között megtalálható a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával kötött vállalkozási keretszerződés. A 2020-as dokumentumban Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként szerepel, Balásy Gyula pedig a vállalkozói oldalon jelenik meg a New Land Media képviselőjeként.
A 2021-es szerződés: A Diákhitel saját oldalán elérhető dokumentum szerint a szerződés tárgya a Diákhitel Központ 2021. évi kommunikációs tevékenységével és médiavásárlásával kapcsolatos feladatokra vonatkozott. A vállalkozói oldalon itt is a New Land Media és a Lounge Design szerepelt.
A Telex 2024-es összesítése szerint a Diákhitel Központ 2018 óta nyolc szerződést kötött Balásy cégeivel, összesen több mint nettó 1,1 milliárd forint értékben. A legnagyobb tétel a 2021 áprilisi, nettó 227 millió forintos szerződés volt.
A Transparency International Magyarország a Partizán-interjú után külön is foglalkozott az üggyel. A szervezet szerint az ismert dokumentumok alapján Magyar Péter vezetése alatt legalább nettó 674,5 millió forintnyi szerződésállomány kapcsolódott a Balásy-cégekhez. A TI a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, mert Magyar Péter saját állítása szerint túlárazott szerződések és teljesítésigazolások aláírására kapott utasítást.
A 2023 szeptemberében említett, nagyjából nettó 47 millió forintos szerződés már Magyar Péter távozása után született, tehát a Diákhitel és a Balásy-cégek kapcsolata a távozása után is fennmaradt.
Az Átlátszó 2024-ben nyilvánosságra hozott KEHI-jelentésről szóló beszámolója tovább árnyalta az ügyet. A jelentés a Diákhitel Központ több szerződésével kapcsolatban kifogásokat fogalmazott meg, köztük a verseny hiányát, az ajánlattevők teljesítési képességének kérdésességét és az ár-érték arány problémáját. Az Átlátszó külön arról is írt, hogy közadat igényléssel kérte ki a Diákhitel és a Balásy-cégek közötti szerződések mellékleteit és árlistáit, de az állami cég üzleti titokra hivatkozva nem adott ki minden adatot, ezért per indult az árlistákért. Ez azért lényeges, mert a túlárazás kérdését éppen a részletes árlisták, egységárak és teljesítések alapján lehetne igazán pontosan megítélni.
A Közbeszerzési Hatóságról szóló sajtóbeszámolók szerint a szerződések a központi keretmegállapodás szempontjából nem minősültek szabálytalannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások piaci alapon nem voltak túlárazottak, szükségesek vagy szakmailag arányosak voltak.
